Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ahol erdő szélén, vagy annak közelében ültetnek napraforgót, kukoricát, ott szinte elkerülhetetlen a vadkár. Ráadásul ez ellen az sem biztosíték, ha körbekerítenének egy területet, hiszen a nyulak például könnyedén megtalálják a hálók közötti réseket, ahol átbújhatnak, s a napraforgó esetében épp azt a friss hajtást rágják meg, amiből később maga a termés kifejlődne. Vagyis már tavasszal tetemes pusztítást tudnak okozni
- mondta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász.
Óriásit buknak a gazdák a vadkárok miatt - változtat a rendszeren a NAK
Ahogyan az Agrárszektor is megírta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) saját behajtó céget alapít, így próbálja elérni, hogy a vadásztársaságok kifizessék meg a gazdáknak a vadkárok ellenértékét. Évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig 3 milliárd forint terítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak. Az elmúlt évtizedekben egyébként a vadkárok mértéke folyamatosan nőtt, főként a vadpopuláció túlszaporodása miatt. Az öt nagyvad - gím- és dámszarvasok, őzek, vaddisznók, muflonok - létszáma az elmúlt fél évszázadban az ötszörösére nőtt, miközben évente tizenhétszer több nagyvadat ejtenek el, mint az 1960-as években.
Van egy 217 hektáros meggyes ültetvényünk, amelyet két méter magas kerítéssel vettünk körbe. Már ennek költségei is tetemesek voltak, csakhogy kiderült, a szarvas, az őz ezt a kerítést könnyedén átugorja, a vaddisznó pedig néhány napos töprengés és területfelmérés után biztosan megtalálja azt a pontot, ahol ki tudja túrni a földet, onnantól pedig neki sem lehetetlen a bejutás. Az őzek és a szarvasok akár a magasabb fákról is le tudják legelni a hajtást, ami az egész termést tönkreteszi
- magyarázta a lapnak egy gazdálkodó.
A termelő szerint a villanypásztor lenne az egyetlen megoldás, de, ha a teljes területet körbekerítené, akkor az legalább 15 kilométer lenne. Kísérletképpen 16 hektárt bekerítettek - ami töredéke az egész területnek -, de így is közel négymillió forintot kellett erre kifizetniük. A meggy eladási árából pedig évtizedek kellenének, hogy a teljes beruházás megtérüljön, ezért sem jellemző, hogy hazánkban az ültetvények ilyen típusú védvonallal lennének körbekerítve.
Behajtókat küldenek a vadásztársaságokra Magyarországon a vadkárok miatt
Egy másik gazdálkodó még egy fontos dologra hívta fel a figyelmet: mint fogalmazott, vadkár az erdőben is keletkezik, amit egyébként méltán tekinthetnénk a vadak természetes élőhelyének. Adódik a kérdés: ha már ott sem rághatnak le mindent, akkor vajon hová menjek?
Egy megrágott fiatal fa akár még túl is élheti a sérüléseit, de ezzel együtt tény, hogy 20-30 év múlva, amikorra kitermelnék, nem lesz olyan minőségű, mint békén hagyott társai.
