Jeremy Farrar, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető tudósa szerint óriási aggodalomra ad okot a madárinfluenza emberre való átterjedésének kockázata. Mint mondta, a madárinfluenza jelenleg terjedő a H5N1 variánsánál „rendkívül magas” lenne az emberek halálozási aránya - írta meg a Népszava a Guardian információi alapján. A tudós figyelmeztetett, hogy a jelenlegi, 2020-ban kezdődött járvány eddig már több tíz millió baromfi pusztulásához, leöléséhez vezetett, de az Egyesült Államokban nemrég már emlősök, szarvasmarhák, tehenek és kecskék között is terjedni kezdett.

Az amerikai hatóságok ebben a hónapban jelentették, hogy egy texasi szarvasmarha-tenyésztő felgyógyult a madárinfluenzából, s hat államban 16 csorda fertőződött meg a vadon élő madarakkal való érintkezés következtében. Jeremy Farrar attól tart, hogy az emlősök közötti terjedéssel a vírusnak - amely „új gazdát keres” - az emberről emberre terjedési képessége is kifejlődik.

A szakember szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a H5N1 emberek között is terjedne. A tudós az aggodalmát abból vezette le, hogy amikor az emberek az elmúlt 20 évben állatokkal érintkezve fertőződtek meg, a halálozási arány rendkívül magas volt, ugyanis az embereknek nincs természetes immunitása a vírussal szemben. A WHO adatai szerint 2003 és 2024 között világszerte 889 H5N1 okozta megbetegedést és 463 halálesetet jelentettek, ami 52%-os halálozási arányt jelent. Jeremy Farrar szerint ezért indokolt a fokozott figyelem, továbbá folytatni kell az erőfeszítéseket a H5N1 elleni vakcinák és terápiák kifejlesztésére, a vírus diagnosztizálására világszerte.

Ha a vírus képes lenne emberről emberre terjedni, a világnak készen kell állnia az azonnal reakcióra

- fogalmazott a WHO vezető tudósa.