Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egy szakma fennmaradásának kulcsa, hogy lesz-e kellő utánpótlása az idő haladtával. Ennek kapcsán számos kérdés merült fel a fórumon, például az, hogy el lehet-e érni a folytonosságot képzés(ek) indításával? Hajdanán léteztek extenzív állattartási technológiával foglalkozó képzések - elsősorban a juhászatban -, ám napjainkra ezek megszűntek - olvasható a MÁSZ oldalán. Vajon milyen, a pásztorszakmát célzó képzési forma lehet életképes a 21. században, és milyen életkorban vezet eredményre egy főként gyakorlati elemeket tartalmazó oktatás? Továbbá, vállalják-e a pásztorok a fiatal generációk tanítását, hozzásegítik-e őket az alapvető gyakorlat elsajátításhoz? Mit kell tudnia - és vállalnia - egy fiatal pályakezdőnek, hogy megállja a helyét ma és a jövőben a legeltető állattartásban? A szakmunkásképző, a technikum és akár a rövidebb időtartamú tanfolyamok gondolata egyaránt felmerült, a megvalósításhoz pedig elengedhetetlenné vált az évtizedek óta működő délnyugat-európai példák tanulmányozása.
A jelent is dokumentálni kell a hagyományok megőrzéséhez
A pásztorfórum azt is megvitatta, hogy mi a jelentősége a jelen kor dokumentálásának a pásztorszakma megőrzésében. A szakmabéliek szerint fontos kijelenteni: ha hajdanán a gyűjtők nem indultak volna el fonográffal vagy a legelső fényképezőgéppel és kamerával népdalokat, népzenét, néptáncokat, történeteket gyűjteni, mára valószínűleg csak apró töredékek maradhattak volna fenn a Kárpát-medence gazdag hagyományos kultúrájából. A szakmai körökben „adatközlőként” emlegetett személyek és generációk már-már letűntek, a népzene és néptánc megújult formában mégis a mai napig életben maradhatott.
Napjaink fokozatosan öregedő pásztorközösségének szakmai tudása, annak fennmaradása ehhez hasonlóan válaszúthoz érkezett. Az utókor számára dokumentált kulturális örökségként, a szakma számára pedig az oktatásban, eszmecserében és innovációban betöltött szerepe végett egyaránt kiemelt fontossággal bír ennek a tudásnak az országos szintű gyűjtése. A szakemberek szerint a hiánypótló munka az utolsó órában lett elkezdve, ugyanakkor hosszú távon ez biztosíthatja a hagyományos pásztorkodás gyakorlati fortélyainak fennmaradását. Fontos azonban, hogy a felhasználhatóság jegyében ne csupán a hagyományos tudást rögzítsük, hanem a mai kornak megfelelő, gazdaságosan és sikeresen alkalmazható módszereket is.
Hogyan lehetne hatékony a szakma érdekképviselete?
A fórum harmadik nagy témaköre az érdekképviselet jövője volt. Európa számos országában jöttek már létre a pásztorok és más extenzív állattartók érdekképviseletét ellátó szervezetek, és hazánkban is van több szakmai egyesület. A kérdés, hogy milyen szakmai szervezet tudja a hazai pásztorság érdekeit célirányosan és hatékonyan képviselni.