Noha a gyepek telepítésére és felülvetésére két időszak is a gazdák rendelkezésére áll, a legtöbben a tavaszi időpontot szokták választani. Azonban a kora őszi telepítésnek is számos előnye lehet. Az egyik legfontosabb, hogy az ilyen állományban jóval kisebb gyomkonkurenciával kell a telepített pázsitfüveknek megküzdeniük - olvasható a MÁSZ oldalán. A gyomnövényeket az életformájuk alapján Ujvárosi Miklós rendszerezte hazánkban Raunkier dán ökológus módszere alapján. Az Ujvárosi-féle életformarendszerben négy nagyobb csoportot különböztetünk meg: egyéveseket, kétéveseket, az évelők közül pedig a talajszintben telelő évelőket és a talajban telelő évelőket.

Magyarországon a legtöbb, tömegesen megjelenő gyomnövény tavaszi csírázású. A kora ősszel vetett pázsitfüvek már bokros állapotban, kifejlett gyökérzett el rendelkeznek, amikor a legtöbb gyomnövény tavasszal csírázni kezd. Ezt az előnyt nem tudják a gyomok behozni, így rendszeres kaszálással gyorsan záródó, gyomszegény gyepet alakíthatunk ki. Ökológiai gazdaságokban különösen fontos ezt szem előtt tartani, hiszen ezekben tilos a szelektív gyomirtószerek használata.

A kora őszi gyeptelepítés másik nagy előnye, hogy a nyári száraz, meleg időszakot szintén már kifejlett állapotban kell átvészelnie a vetett növényeknek. Hazánkban általában csapadékos az ősz, így nem fenyegeti a fejletlen gyökérzetű növényeket a kiszáradás. Száraz ősz esetén pedig azt tapasztaltuk, hogy az erőteljes harmatképződés segíti a sekélyen vetett pázsitfüvek fejlődését.

Az őszi gyeptelepítés harmadik előnyös tulajdonságaként az első évi takarmányhozamot kell megemlíteni. Az ősszel telepített gyep bokros állapotban van már, amikor a téli hideghatás éri. Ennek köszönhetően tavasszal magszárat fejleszt, így nagy zöldtömeget kaszálhatunk az új telepítésű gyepről májusban. Ha az ember legelőként szeretné ezt hasznosítani, akkor óvatos, irányított legeltetéssel szeptemberben már rámehetnek az állatok, de azért májusban ezeket a legelőket is le kell kaszálni.