A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség az őshonos, illetve veszélyeztetett juh- és kecskefajták mindegyikét tekintve központi kosnevelést végez. Éves korban a teljesítményvizsgálati adatok, valamint a részletes küllemi bírálat eredménye alapján bizottság határoz arról, hogy melyik egyed hány ponttal minősül, illetve hogy „A” vagy „K” törzskönyvi besorolást kap-e. A felsorolt két mutató határozza meg a kikiáltási árat, amelyről a licit indulhat. Az árverésre minden, a fajtát tenyésztő árutermelő és törzstenyésztő tag meghívást kap, az elkelt tenyészállatok pedig azonnal elszállíthatók a központi telepről - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ).

Idén Ősiben, a magyar parlagi kecske központi baknevelő telepén zajlott le az első árverés, majd ezt követte Nagydorogon a cikta, Mezőhegyesen a cigája és tejelő cigája, Karcagon a magyar merinó, szintén Karcagon a hortobágyi (magyar) racka, végül Mátranovákon a racka és a gyimesi racka értékesítése.

Általános tapasztalatként elmondható, hogy az árverések jelentős tenyésztői érdeklődés mellett zajlottak, az azonban örömtelibb lenne, ha több árutermelő juhászat vásárolna központilag minősített tenyészállatot, mert ennek eredményét hamar tapasztalhatnák a termelési paraméterek javulásában. Idén először az árveréseken el nem kelt kosok és bakok nem kerültek vágásra, hanem pótértékesítést hirdettek olyan módon, hogy a tenyészállatok fotóit és adatait körlevélben megküldték az érdekelt tenyésztőknek. Ennek eredményeként elkelt az összes magyar parlagi bak, tejelő cigája és gyimesi racka kos, de szép számmal akadt vevője a többi fajta hímivarú tenyészállatainak is.

A cikk forrása: Magyar Állattenyésztők Szövetsége