Szinte minden platformon arról szóltak a híradások, hogy egy fiatal, mindössze 19 éves lányt ragadott el egy medve a Bucsecs-hegységbeli Jepii Mici turistaútvonalon. Az egység beszámolói szerint a mentést nemcsak a nehéz terep akadályozta, hanem az is, hogy a medve zsákmányként védte a holttestet így továbbra is a közelben tartózkodott. A vadat végül kilőtték, azonban ez is komoly felháborodáshoz vezetett.

Ennél talán semmi nem bizonyítja jobban, hogy milyen komoly gondot okoznak a medvék, amelyek az urbanizáció során egyre inkább hozzászoknak az emberek közelségéhez, és nem ritkán prédaként tekintenek rájuk.

A napokban pedig arról számolt be a Maros megyei mentőszolgálat, hogy egy állatait terelő juhászra támadt egy medve az erdélyi Maros megyében. A férfi a két lábán szerzett sebeket. A beszámolók szerint a támadás hajnali két óra előtt kicsivel Marosliget (Dumbrava) közelében történt. A segélyhívásra a palotailvai hegyimentő-szolgálat és a dédai rohammentő-egység érkezett a helyszínre. A mentősök a helyszínen ellátták az áldozatot, majd kórházba szállították. A 47 éves férfi, aki a Beszterce-Naszód megyei Kissajóról (Sieut) származik. A támadás idején a juhnyáj közelében tartózkodott. Azt próbálta védeni, ekkor támadt a medve.

Természetesen tudnunk kell azt, hogy ilyen esetben sem az állat a hibás, hiszen az alapvető életterük, az ember életterének növekedésével arányosan egyre csak csökken. Ugyanakkor nincs olyan természetes ellenségük, amely kordában tartaná a medveállomány nagyságát, biztosítva ezzel a zökkenőmentes, békés együttélést. Ezért okvetlen az, hogy a hatóságok, a vadászatra jogosultak szabályozott kereteken belül tevékenyen részt vegyenek a populációdinamika egészséges mederben tartásában. Az emberek gyakran követnek el olyan szarvashibákat, főképp a turisták, amely akár végzetes következményekkel járhat.

A medvéknek kidobott ételmaradékok, az autóutak mentén leálló nézelődök által odacsalogatott medvék nem csak konfrontációba kerülhetnek az utasokkal, hanem könnyedén vadgázolás áldozataként végezhetik. Mivel nem egy kistestű állatról beszélünk, így nem csak a medve élete forog ilyenkor kockán, hanem az autóvezetőé is.

2016-ban tiltották be a medvevadászatot, akkoriban a vadászatra jogosultak és a lakosság egyöntetű felháborodása követte a szabályozásokat. Most pedig több civil szervezet is szót emelt a medvék megóvása érdekében. Sokan úgy vélik, hogy a támadásokat afféle bizonyítékként használják, hogy újra visszavezethessék a trófeavadászatot, amely egyébként védett vadfajokat érint. Javaslataik alapján inkább a természetes élőhelyeiket kellene védeni, és nem pedig az állományt ritkítani. Ha mind a két oldal érveit alaposan átgondoljuk az álláspontok ütköztetése jogos. Ugyanakkor a természetes élőhelyek védelme és a medvepopuláció további hasonló mértékű védelme együttesen olyan mértékű elszaporodáshoz, ezzel együtt egyre sűrűsödő konfliktusokhoz vezetne, amely már egyre több ember és állat életét veszélyeztetné. Mivel a medvék egyre közelebb merészkednek a lakott területekhez, és ezzel együtt a haszonállatokhoz így az általuk okozott károk is jelentőssé váltak. Európában a barnamedvék számát közel 18 ezerre becsülik, ennek az egyedszámnak közel a fele Romániában él. A környezetvédelmi tárca tavaly májusban egy felmérés alapján 7500 és 8100 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát.

A nemrég elfogadott jogszabály a 2024-es és 2025-ös vadászati évben is 426 barnamedve kilövését engedélyezi, és évente 55 sürgősségi kilövést tesz lehetővé. A sürgősségi kilövéseket olyan esetekben eszközölhetik, amikor az emberéleteket veszélyeztető medvék likvidálására már nincs más ésszerű megoldás.

A törvénymódosítás szerint 2026-tól olyan tudományos megfigyeléseket, tanulmányokat fognak végezni, amelyek folyamatosan nyomon követik a medvepopuláció fejlődését, alapot adva a következő évi kilövési kvóta megállapításához. Ettől függetlenül a medvék kilövését szigorú szabályok közé szorították. Ugyanis a törvénymódosítás szerint a kétévesnél fiatalabb bocsokat nevelő anyák és a domináns hímek nem eshetnek áldozatul a medvék túlszaporodásának megfékezését célzó vadászatnak. A törvényben meghatározott 400 pont olyan érték, amelynél nagyobb egyed már nem az elejtő tulajdonát képezi, hanem a román államét. A kilövések pontos nyilvántartására szigorú jelentéstételi kötelezettséget vezetnek be, illetve a vadászatra jogosultaknak a kilövést követően bizonyos genetikai mintákat kell venniük. Ez az intézkedés valójában csak egy mellékága lehet annak a jól átgondolt, törvényi keretek között szabályozott tevékenységnek, amely hozzájárul ahhoz, hogy a medvék és az emberek együtt tudjanak élni, Hiszen sem a vadászoknak, sem az embereknek nem célja a medvék elpusztítása, sokkal inkább a fentebbiekhez hasonló esetek megelőzése.

Magyarországot ez a veszély ugyan még nem fenyegeti, de az elmúlt években egyre több a medveészlelés hazánkban is. Alapvetően a szomszédos országok medvepopulációjának növekedése kihatással van a hazai előfordulásokra is, hiszen újabb és újabb területek elfoglalására van szükségük életterük kialakításához. Mivel hazánkban nincsenek ősvadonok, így azokra a területekre szorulnak, melyet az emberrel közösen kell használniuk. A medve jól alkalmazkodik az emberhez, ezért kifejezetten körültekintőnek kell lennünk a természetjárás során. Félnünk azonban nincs mitől, hiszen ha betartjuk az alapvető szabályokat, miszerint nem kezdünk el futni, nem akarunk fotót, szelfit készíteni, hátra hagyjuk az esetlegesen nálunk lévő elemózsiát vagy nyugodtan kihátrálunk a helyzetből, akkor jó eséllyel békés találkozásunk lehet az állattal.