Bár évről évre nem látszik jelentős változás, hosszabb távon trendszerűen nő, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma. Ez a kedvezőtlen tendencia a vadállomány, illetve a járműpark folyamatos bővülésének egyaránt köszönhető. A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek (2022-ben mintegy 5800 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban), de jelentős azon események száma is, amikor szarvast (közel 1200 eset), illetve vaddisznót ütöttek el (409 eset). További 9 ezer feletti balesetet regisztráltak apróvaddal (nyúl, fácán, fogoly) is, szerencsére ezekben az esetekben általában kisebb károkat szenvedtek a járművek - írja az FBAMSZ közleményében.

Nem akármilyen állat jelenhet meg a kertekben: mindent elpusztít, amit ér

Többféle védekezési módszer is létezhet, például vadriasztó szerek de akár az időszakos kerítések is megoldást jelenthetnek.

A vadgazdálkodási törvény tavaly júliusi módosítása is megerősítette azt a szabályozási környezetet, melynek nyomán a vaddal való ütközésért automatikusan egyik érintett fél - sem az autós, sem a vadgazdálkodó - nem tekinthető felelősnek. Ha a vad elpusztult, akkor értékének megtérítését a vadgazdálkodók ahogy korábban, úgy továbbra is kérhetik (miként az autós is az autóban okozott kár értékét), azonban ezzel a lehetőséggel jellemzően nem élnek. A vadásztársaságok felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha a vad vadászat, hajtás-űzés során bukkan fel az úttesten, illetve az úthoz túl közel (200 méteren belül) telepítettek etető-itatót a vadak számára. A törvény hatályos változata kimondja azt is, hogy gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne jusson fel. Ebből következően gyorsforgalmi úton bekövetkező vadbaleset kapcsán jó eséllyel megállapítható a gyorsforgalmi út kezelőjének felelőssége.

A vadbalesetnek zöme ugyanakkor nem gyorsforgalmi úton történik és ilyenkor az autósnak az esetek túlnyomó részében a gépjárműkárokat magának kell viselnie. Mivel az ilyen károk átlagos értéke általában már eléri a milliós szintet, kiemelt szerep jut a megfelelő biztosítási fedezetnek. Ez olyan casco-szerződés lehet, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás. Maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít

- mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke.

Rengeteg van már ebből az állatból itthon, mégsem ritkítják őket

A felére kellene csökkenteni a szarvasállományt Magyarországon, mostanra ugyanis jelentősen túlszaporodtak.

Sajnos ma Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Az MNB adatai szerint 2024 második negyedévében 1 007 000 gépjárműnek volt ilyen biztosítása, miközben a KSH adatai szerint közúti forgalomban mintegy 5,1 millió gépjármű vesz részt. Tovább rontja a helyzetet, hogy ezeknek a casco-biztosításoknak egy része csupán részkockázatokra (például lopáskárra) terjed ki, vagyis vadütközés esetén az ilyen biztosítások nem térítenek.

Ha vadbaleset következett be:

• A rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadgazdálkodó szervezetet is.
•  Megfelelő biztosítás megléte esetén mielőbb jelentsük a kárt a biztosító felé is, ilyenkor csatolni kell a helyszínelő hatóság által kiállított jegyzőkönyvet is.
• A sérült vadat ne közelítsük meg, mert a még életben lévő állat súlyos sérüléseket is okozhat.
• Az elpusztult állat teteme a vadásztársaságot illeti, elvitele lopásnak minősül.