Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Azóta, hogy szeptemberben ismét megjelent a megjelent a magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusa Magyarországon, november közepére már szinte az egész országban jelen van a vírus. Október 1-jétől több mint 150 madárinfluenza-kitörést regisztrált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), ráadásul az elmúlt évekhez képest a mostani jóval nagyobb területi kiterjedésű járvány és a madárinfluenza olyan területeken is megjelent hazánkban, ahol korábban nem.
Korábban a járvány főként Bács-Kiskun vármegye egy jól körülhatárolható, magas baromfisűrűségű területére korlátozódott, most viszont olyan vármegyéket is érint, ahol eddig nem, vagy nem ilyen mértékben volt jelen. Az október közepétől december közepéig tartó időszakban megszaporodnak a madárinfluenzás esetek, ami jelzi, hogy a vírus terjedésének azért elég jelentős a „vadmadárkötöttsége - fogalmazott korábban Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója. A vándorló madarak terjesztik a vírus újabb mutációit, köztük olyanokat is, amelyek a vadmadarakat nem, de a házi baromfiállományt megfertőzhetik.
Így terjed a vírus október közepe óta
Október közepére-végére, tehát egy hónap alatt eljutottunk odáig, hogy a madárinfluenza már hat megyében volt jelent Magyarországon. Akkor arról érkezett hír, hogy egymástól járványtanilag független két Bács-Kiskun vármegyei baromfitelepen, egy tojótyúk- és egy mulardkacsa állományban azonosították a betegséget. Ezenfelül a már fertőzött Hajdú-Bihar vármegyében egy mulardkacsákat és egy hízóludakat tartó gazdaságban, Békés vármegyében pedig egy tojótyúkállományban igazolta a madárinfluenza vírus H5N1 altípusának jelenlétét a Nébih laboratóriuma.
Az október végi esetet követően robbanásszerűen kezdett el terjedni a vírus hazánkban és szinte minden napra jutott egy újabb terület, ahol megjelent a madárinfluenza. Mindezek miatt az állategészségügyi hatóság szigorú intézkedéseket rendelt el és bővítették a védő- és a megfigyelési körzeteket több megyében is. November közepén már Baranya megyét is elérte a kór, egy Szárász településen található, mintegy 5500 példányt számláló hízópulyka telepen ébresztett gyanút az állattartókban a megemelkedett elhullás. A Nébih laboratóriuma igazolta is a vírus H5N1 altípusát.
Természetesen minden telepen, ahol a fertőzést észlelték, megtörtént az érintett állomány felszámolása és a szakemberek a gazdaságok körül kijelölik a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint felügyeleti (megfigyelési) körzetet állapítanak meg.
Baranya után a Komárom-Esztergom vármegyei Tárkány településen található, mintegy 60.000 állatot tartó tenyész tyúk telepen azonosították a vírust november közepén. Egy napra rá pedig Somogy megyében is felbukkant, ráadásul a fertőzéssel már érintett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye újabb területén is megjelent a betegség. A Somogy megyei Mike településen, a mintegy 3.370 példányú hízópulyka telepen, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Zagyvarékason található, 3 870 példányt számláló májhasznú lúdtelepen igazolta az állategészségügyi hatóság a magas patogenitású madárinfluenza vírusát. Mindkét esetben a csökkent takarmány és vízfogyasztás, továbbá a megemelkedett elhullás keltette fel az állattartók gyanúját.
A vírus elképesztő gyorsan történő terjedése jól látszik tehát, az esetek jól mutatják, hogy a madárinfluenza mostanra tényleg az egész országban jelen van. Ezért kiemelten fontos a fokozott óvatosság az állattartók részéről, nemcsak a már érintett, hanem a madárinfluenzától mentes területeken is.