Kulik Zoltán a Vitafort Zrt. vezérigazgatója az előadás során kiemelte Afrika népességének drámai növekedését és globális gazdasági hatásait. Míg a világ népessége várhatóan 2060-70 környékén tetőzik 9,7 milliárd fővel, Afrika népessége ekkorra meghaladja Ázsiáét, és 2100-ra a világ lakosságának fele afrikai lesz. Ennek egyik oka, hogy Afrikában a medián életkor mindössze 19 év, szemben a fejlett országok 40 év feletti értékeivel. Az afrikai mezőgazdasági termelés és élelmezés kihívásai jelentős különbségeket mutatnak a fejlett országokhoz képest: míg az európai egy főre jutó éves takarmányfelhasználás 340 kg, Afrikában csupán 42 kg, ami alacsony hús- és tejtermelést eredményez.
Kulik Zoltán szerint ezek a különbségek óriási lehetőségeket és kockázatokat rejtenek az élelmiszeripar és a globális gazdaság számára, különösen a növekvő takarmány- és élelmiszerigények tükrében. Magyarországon a kukorica termelése messze elmarad a kívánt 8-9 millió tonnás céltól, részben az időjárási szélsőségek és a toxinok terméscsökkentő hatása miatt, amelyek akár 30%-os veszteséget is okozhatnak. Az emelkedő inputköltségek és a globális piac instabilitása tovább nehezítik a mezőgazdaság helyzetét, mégis kulcsfontosságú a termelés fenntartása az élelmiszer-ellátás biztonsága érdekében.
Közép-ázsiai befektetés a takarmányiparban
A keleti nyitás és a közép-ázsiai takarmányiparba történő befektetés jegyében az UBM vezérigazgatója, Horváth Péterkiemelte, hogy Kazahsztán hatalmas lehetőségeket rejt a mezőgazdaság és az agráripar számára. Mint mondta, a kazah piac méretei lenyűgözőek:
Csak az orosz-kazah határ több mint 7000 kilométer hosszú, ami Európa és Amerika méreteivel vetekszik.
Kazahsztán népessége dinamikusan növekszik, ami előrevetíti a gazdaság és a fogyasztás folyamatos bővülését. A helyi kormányzat kiemelt célja a mezőgazdaság fejlesztése, melyet az UBM a premix- és takarmánygyártás modernizálásával kíván támogatni. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az UBM három különböző régióban, összesen négy üzem felépítésével tervezi a kazahsztáni piac meghódítását, 60-62 millió dollár értékű beruházással. Bíznak benne, hogy a kazahsztáni befektetések révén három-öt éven belül meghatározó márkává válhat a régióban, tovább erősítve Magyarország jelenlétét a közép-ázsiai agrárpiacon.
Posztbiotikumok, fitogén termékek és egyéb megoldások az állataink szolgálatában
Szebeni Dániel, a Cargill üzeltfejlesztési vezetője előadásában egy innovatív, fenntartható takarmányozási világot mutatott be, amelyben a mikrobiom és a természetes hozamfokozók központi szerepet játszanak. Kiemelte: a cél, hogy az állattenyésztés hatékonyságát és környezeti fenntarthatóságát fokozzák olyan megoldásokkal, amelyek minimalizálják a gyógyszerek és antibiotikumok használatát.
Az élet is a belekben lakozik
- idézte, hangsúlyozva a bélrendszerben található mikroközösségek, azaz a mikrobiom fontosságát az állatok egészségének és termelőképességének fenntartásában. A kutatás-fejlesztési munkát globális központok hálózata támogatja Észak-Amerikától Kínán át Európáig, hogy a fajspecifikus és genetikailag adaptált takarmányozási megoldások valósággá váljanak. A mikrobiom-alapú takarmányozás nem csupán adalékanyagokról szól, hanem a tápanyagok szinergikus hatásáról is, amely az állatok jólétét és termelékenységét maximalizálja.
A cél tehát nem csupán a versengés, hanem egy fenntartható, közös jövő megteremtése a takarmányozási iparban.
Mi várható a takarmánypiacon?
Az állatlétszám változása kulcsfontosságú az állattenyésztési ágazat jövője szempontjából, és a pozitív tendenciák bizakodásra adnak okot - ismertette Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője.
Örömteli számunkra, hogy Magyarországon az állatlétszám növekedik
- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez kedvező üzenet mind az ágazat, mind az ország számára. A szakember elmondta, hogy ezzel szemben a takarmánykeverő üzemek száma világszerte csökken, Magyarországon is, ám az üzemek kapacitása egyre növekszik, így kevesebb üzem is képes nagyobb mennyiség előállítására. Nyugat-Európában már jelentős hatékonyságnövekedés tapasztalható, ami Magyarország számára is követendő példa lehet. A fejlődés lehetősége adott, az innováció és a kapacitások kihasználása pedig elősegítheti a versenyképesség növelését - vélekedett.
Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője ismertette, hogy szója termőterülete Magyarországon 111 ezer hektárt is meghaladta, ami 91%-os növekedést jelent, és ez a termelők körében egyre népszerűbbé vált.
Célunk, hogy ne kényszerből, hanem meggyőződésből válasszák a gazdák a szóját
- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a helyben termesztett és feldolgozott szója nemcsak a gazdák, hanem az egész ország érdekét szolgálja. A szója jövedelmezősége is kiemelkedő: az elmúlt évben a termelők hektáronként átlagosan 100 ezer forint profitot értek el, ami jobb eredmény, mint a kukorica vagy a napraforgó esetében. Bár a vetésterület az országos arányhoz képest még alacsony (2,6%), a környező országokhoz képest van lehetőség a bővítésre. A szakértő elmondta, hogy a cél a stabilitás megőrzése, és hogy a gazdák továbbra is eredményesen tudjanak szóját termeszteni, annak ellenére, hogy a nehéz időjárási körülmények és az inputköltségek kihívásokat jelentenek.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója rámutatott, hogy a magyar kukoricatermelés jelenleg komoly kihívásokkal küzd, különösen a toxinproblémák és a szeszélyes időjárás miatt, amelyek az elmúlt években súlyosbodtak.
Őszintén kell beszélnünk arról, hogy jóval nagyobb a probléma, mint két évvel ezelőtt
- hangsúlyozta, és hozzátette, hogy a hazai kukoricamérlegben évi 5 millió tonna körüli mennyiséggel kell gazdálkodni. A takarmányipar körülbelül 1,4 millió tonnát használ fel évente, de az árak és a minőség problémái miatt a receptúrákban egyre inkább helyettesítik a kukoricát takarmánybúzával és árpával. Az árak az elmúlt időszakban stabilizálódtak, jelenleg 80 forint körüli szinten vannak, de ez csak ideiglenes megoldás lehet. Az import kukorica, amely Lengyelországból és Romániából érkezik, ami szintén befolyásolja a hazai piacot, de a toxinos készletek kezelése és a termelők helyzete további súlyos kihívásokat jelent. Véleménye szerint a jövőben fontos, hogy a termelők és feldolgozók hatékonyabb együttműködéssel biztosítsák a biztonságos készleteket.
Arra a kérdésre, hogy a kelet-európai, valamint a nyugat-európai állattenyésztés visszaszorulása mellett, mik azok a kutatás-fejlesztési irányok, amelyekre a sertés-, tejelő marha és baromfiágazatokban figyelni kell, Szebeni Dániel a Cargill üzeltfejlesztési vezetője úgy fogalmazott:
A kutatás-fejlesztési központok Nyugat-Európában találhatók, és onnan tekintenek a közép-kelet-európai piacokra, ahol Lengyelország meghatározó szerepet tölt be. Bár a lengyel gazdaság mérete és szofisztikáltsága Magyarország előtt jár, fontos kiemelni a hazai sikereket is. A helyi sajátosságokra figyelve vezetnek be programokat például a baromfiágazatban és tervezik kiterjeszteni más állatfajtákra is
- mondta el a szakember.
Zsjak Zoltán, a Sinte Group ügyvezető-cégalapítója elmondta, hogy a technológiai fejlesztések iránti igény nagy, de a megvalósítást jelenleg a támogatási döntésekre való várakozás lassítja. Az önerős beruházások aránya alacsony, mindössze 10-20%, miközben a termelők 60-70%-a kizárólag támogatás esetén kezd bele fejlesztésekbe.
A 2021-es pályázati ciklus tapasztalatai alapján arra számítunk, hogy amikor a támogatások megérkeznek, az ágazat túlterhelt lesz, és kapacitáshiány alakulhat ki
- mondta. A mostani bizonytalan helyzetben a termelők fejlesztési szándéka megvan, de a konkrét munkák lassan indulnak el, miközben az emelkedő költségek és a beszállítók áremelkedése tovább nehezítik a helyzetet. A fő irányok a hatékonyság javítása, a tárolókapacitások bővítése és az önálló forrásgyártás, hogy a piac bizonytalanságaira gyorsabban tudjanak reagálni.
