A Szent György-hegy szőlőültetvényeit komoly veszély fenyegeti az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság fitoplazma miatt. A betegség kizárólag a kabócák irtásával előzhető meg, terjedése pedig a műveletlen, bozótos területek felszámolásával és a megfelelő növényvédelmi kezelésekkel mérsékelhető. A helyi gazdák összefogására, a fertőzött területek gondos kezelésére és a terület átfogó megújítására van szükség, hogy elkerüljék a szőlőültetvények pusztulását és megőrizzék a borvidék értékeit - írja a Sokszínű Vidék.

Információink szerint a betegség terjedésének fő forrása a műveletlen, gazos területek, valamint azok, ahol nem történik meg az előírt permetezés.

A Nébih részletes tájékoztatót adott ki a betegség felismeréséről és a védekezés módjairól, amely három szakaszban javasolt: tojások ellen lemosó permetezés, lárvák ellen terméskötődéskor, valamint lárvák és imágók ellen bogyónövekedés idején. Marton József, a Szent György-hegy Csobánc Hegyközség elnöke elmondta, hogy mediátorként kívánják segíteni a földtulajdonosok és a hatóságok együttműködését. A tájékozató szerint, a beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. Elmaradhat a fásodás a fogékony növényeknél,  a vessző elvékonyodhat és gumiszerűvé válhat.

Az EU-ban tiltott szert permetezhetnek a földekre a román gazdák

A román agrártárca a súlyos kártevőfertőzésre és gazdasági nyomásra hivatkozva engedélyezte a Cruiser 350 FS nevű, az EU-ban betiltott neonikotinoid rovarölő szer használatát.

A hajtásokon az első sodródást mutató levelek a nyár közepe táján jelennek meg. Ez a tünet fokozatosan erősödik, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napsütésnek kitett levélrészeknél a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részben vagy teljesen sárgává válik, míg a kék bogyójú fajtáknál vöröses elszíneződés tapasztalható. Mindkét esetben a levelek fémes árnyalatot ölthetnek.  Az augusztusi és szeptemberi hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan elterjednek a teljes levélfelületen, végezetül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. A be nem érett vesszők télen elfeketednek. A következő tavaszi időszakban a megmaradt rügyekből keletkező virágzat elszárad. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes.

Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet be, de továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.

A Nébih a betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki. A fertőzésmentes területek védelmére országos felderítési programot működtet, hogy jelezze a betegség megjelenését és a kórokozót terjesztő kabócák jelenlétét. Időzített felhívást ad ki a vektorok elleni védekezéshez és kötelező védekezést rendel el az ország összes szaporítóanyag-termő területén a kabócák ellen. Fertőzött területek esetében elrendeli az összes fertőzött és tünetet mutató szőlőtőke megsemmisítését 1 km-es körzetben, emellett fokozott felderítést és kötelező védekezési programot vezet be az 1 km-es körzetben és az azt övező 3 km széles biztonsági sávban.

Hogyan előzhetjük meg a kárt?

Fertőzés gyanúja esetén feltétlenül értesítsük a hatóságot a betegség jelenlétéről. Telepítéskor csak hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szaporítóanyagot használjunk. Ha a vektor jelen van a térségben, tél végén égessük el a nyesedéket, csökkentsük a kéreg alatti tojások számát olajtartalmú szerekkel, és rendszeresen végezzünk rovarölő szeres kezeléseket a kabócák ellen.