Március 19-én jön a tavasz meghatározó agráreseménye: Agrárium 2025
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
Szokatlan jelenség tanúi a tudósok és a halászok az Adriai-tengeren, akik aggodalommal figyelik az invazív hafajnak számító atlanti lazac megjelenését, írta a szlovéniai Metropolitan-ra hivatkozva a 24.hu. Még nem ismert, hány invazív hal szökött ki a horvátországi tenyésztőketrecekből. A halak elterjedtek Unije szigetétől Isztria keleti partján át egészen Privlakáig. Horvátországban már régóta tenyésztik az atlanti lazacot, amely az Adriai-tengerben nem őshonos, ez a halfaj Európa nyugati és északi partjain, valamint Észak-Amerikában fordul elő. Az első horvátországi tenyésztési kísérletek az 1980-as évekre nyúlnak vissza, amikor a Krka folyó torkolatánál kísérleti céllal tenyésztették a lazacokat, de azok ökológiai és gazdasági problémákat okoztak, így gyorsan leálltak.
Most jött a hír: lemondott a horvát mezőgazdasági miniszter
Az atlanti lazac szökése egy sor kérdést vet fel. Hogyan szöktek ki a halak, hányan vannak a nyílt tengeren, és minden védelmi intézkedést megtettek-e a tenyésztési létesítményekben? A lazac veszélyeztetheti a helyi ökoszisztémákat, mivel fennáll az őshonos fajokkal való kereszteződés veszélye, ami nemkívánatos genetikai mutációkhoz és betegségek terjedéséhez vezethet
– közölte az Oceanográfiai és Halászati Intézet, felszólítva a halászokat és magánszemélyeket is, hogy vegyenek részt az invazív halfaj feltérképezésében. A kifogott halakról rendelkezésre álló adatok elengedhetetlenek a szökött halak számának pontos meghatározásához és a helyi ökoszisztéma védelmét célzó megfelelő intézkedések kidolgozásához. Eddig több halász és part menti lakos jelentette, hogy 1-3 kilogrammos lazacokat fogtak.
Ez elképesztő: több száz millió forintot fizettek ezért a 278 kilós halért
A tudósok hangsúlyozzák a nem őshonos fajok tenyésztésére és megfigyelésére vonatkozó szigorúbb szabályozás szükségességét, hogy biztosítsák a tengeri ökoszisztéma hosszú távú fenntartását.
Magyarország vizeiben, különösen a folyókban és állóvizekben is él invazív halfaj, például a nagyra növő busa, amit sok horgász célzottan fog. A Hévízi-csatornában pedig évek óta problémát jelentenek a trópusi halak, amelyeket felelőtlen akvaristák engedtek szabadon, és amelyek veszélyeztethetik az őshonos fajokat.
