A meleg Atlanti-óceánban honos doktorhal megjelenése a Kvarner-öbölben teljesen váratlanul érte a kutatókat. Az első példányt 2024-ben azonosították, nemrég pedig egy újabbat is felfedeztek Kostrena közelében. Ez a felfedezés rendkívül meglepő. Azt sugallja ugyanis, hogy az állatok vagy átvészelték a számukra zord, hideg telet, vagy több egyed egymástól függetlenül került ugyanabba a szűk térségbe.

Marcelo Kovačić, a rijekai Természettudományi Múzeum tengerbiológusa szerint kizárt, hogy a halak saját erejükből vándoroltak volna idáig. A legvalószínűbb magyarázat, hogy megunt akváriumi példányokat engedtek szabadon a tengerben. A hajók ballasztvizével történő behurcolás a modern előírások miatt ma már szinte lehetetlen. A múzeum arra kéri a horgászokat, a búvárokat és a hajósokat, hogy jelentsék, ha találkoznak a fajjal. Az állat megközelítésekor azonban óvatosságra van szükség. A faroktövénél ugyanis egy éles, pengeszerű tövis található, amellyel könnyen megsebezheti az embert. A szakemberek jelenleg egy szigonyos halász által kifogott példányt vizsgálnak.

Bár a doktorhal jelenleg nem okoz ökológiai problémát, az Adrián szintén megjelent kék tarisznyarákról ez már nem mondható el. Az agresszív ragadozónak nincsenek természetes ellenségei a térségben, ráadásul rendkívül gyorsan szaporodik. A Neretva torkolatánál és Pula környékén már most is súlyos károkat okoz az őshonos tengeri élővilágban. Emellett a halászok munkáját is jelentősen megnehezíti. Rijeka környékén még ritkábban látni, de az állománya várhatóan ott is gyorsan nőni fog. Az inváziós faj terjeszkedéséből fakadó károkat egyelőre csak az enyhítheti, hogy húsa kiváló minőségű. Emiatt a gasztronómiai célú halászata és fogyasztása egyre népszerűbbé válik.