1 hónap múlva jön az Agrárium 2025 konferencia!
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
35% kedvezmény NAK-szaktanácsadóknak és NAK-tagoknak!
Zala vármegye nyugati részén egyre nagyobb problémát okoz a nutria (Myocastor coypus) terjedése. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Mura, a Kerka és a Kebele vízrendszerében figyelték meg az inváziós rágcsáló állományának ugrásszerű növekedését - írja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A rendkívül szapora nutria évente akár kétszer is világra hozhat 2–9, ritkán 10-nél is több kölyköt, amelyek már az első évben ivaréretté válnak.
Túlzott elszaporodásuk komoly gazdasági és természetvédelmi károkat okozhat, mivel üregeikkel meggyengítik a vízfolyások töltéseit, valamint a szántóföldi növényzetet is károsítják. Emellett élőhelyük átalakításával veszélyeztetik az őshonos élővilágot, jelentős mértékben pusztítva a nádasokat és a vízi növényzetet. A nutria betegségeket is terjeszthet, tovább növelve a környezeti kockázatokat. Az IUCN a világ 100 legkárosabb invazív faja közé sorolja, és szerepel az Európai Unió veszélyes idegenhonos fajainak listáján is, így visszaszorítása kiemelt természetvédelmi feladat.
2024-ben a Zala Vármegyei Kormányhivatal állami védekezést rendelt el a nutriák további terjedésének megakadályozására. A gyérítési feladatokat a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület végezte, vadászati módszerekkel, főként élvefogó ládacsapdákkal, de fegyveres beavatkozásra is sor került. Czabán Dávid, az egyesület szakértője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatának támogatásával 2024 augusztusa óta több mint 100 nutriát ejtett el. A vadászatban a letenyei Venatus Vadásztársaság is részt vett.
A kilőtt példányokat tudományos célokra használták fel, virológiai és szaporodásbiológiai vizsgálatokra, valamint néhány egyedet kipreparáltak oktatási célokra.
Az első év eredményesnek bizonyult, mivel több területen már nem észlelhetők nutriák. Ennek ellenére a teljes zalai állomány felszámolása még nem történt meg, ezért a gyérítési programot tovább kell folytatni az őshonos élővilág védelme érdekében.