Országszerte egyre komolyabb károkat okoznak az európai hódok itthon, és bizony nincs ez másképp Zala vármegyében sem. Az állatokkal kapcsolatos problémákra néhány éve Völgyi Zoltán hívta fel a figyelmet, aki akkor elmondta, hogy a rágcsáló a birtokára telepített gyümölcsfákat éppúgy megrágta, mint a tó- vagy patakparti pihenőhelyek árnyat adó fűz- és tölgyfáit - írta meg a ZAOL.hu. Völgyi Zoltán most elmondta, nála részben azzal oldódott meg a probléma, hogy egyes, hódoktól fertőzött területein túladott, másrészt egy másik birtokán lévő család valami okból kipusztult.

A zalai lakos beszélt arról is, hogy amíg a hód elég lágyszárú zöld növényt talál magának, addig kevésbé bántja a fákat, télen azonban tényleg mindent megrág, ami az útjába kerül. Egy karvastagságú fát képes akár két harapással is kidönteni, de egy ötven centiméter átmérőjű tölgyfa sem okoz neki különösebben gondot. És kerítéssel sem lehet védekezni ellene, hiszen egyszerűen átássa magát a drótháló alatt.

Túlságosan jól sikerült a visszatelepítési program

Az eurázsiai hódok visszatelepítésére World Wide Fund for Nature, vagyis a Természetvédelmi Világalap magyarországi szervezete még 1996-ban indított átfogó programot, amely 2008-ra fejeződött be. A kampány során az ország több pontján engedtek szabadon családokat, így a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó gemenci ártéri erdőkben, a Dráva magyarországi szakaszain, az Alföld egyes vidékein, valamint az egykor kiterjed lápvidékként ismert Hanság területén, a rágcsálók azonban nagyon további területeken is megjelentek, többek közt Zalában is. Mára gyakorlatilag nincs olyan vizes élőhely hazánkban, ahol ne fordulnának elő. A zalai hódokról úgy tartják, azok már spontán települtek vissza, vélhetően a Horvátországba kihelyezett rágcsálók vagy azok utódai kerestek maguknak új élőhelyet.

A horgászoknak is komoly gondokat okoznak

A hódok a Kustánszegen horgászati jogot gyakorló Göcsej Horgász Egyesületnél is évről évre egyre nagyobb gondot okoznak. Erről az egyesület elnöke, Kelemen Csaba beszélt, aki elmondta, hogy ezek az állatok folyamatosan rágják a tó menti fákat, már többet is kidöntöttek. Egy várat is építettek már maguknak a tó strand felőli részén, abban élnek. Hatalmas metszőfogaik vannak, azzal gond nélkül képesek pát napon belül a legvastagabb fák törzsét is elrágni.

Kelemen Csaba elmondta, tapasztalataik szerint a hód két okból pusztítja a vízparti növényzetet. Egyrészt táplálkozik vele, ehhez zsengébb gallyakra van szüksége, másrészt várat, vagy egyes patakok vízszintjének megemelése érdekében gátat épít belőle. Ez utóbbi tevékenységéhez egészen vastag fákat is használ.

A szakember úgy tudja, Kustánszeg környékén biztosan nem volt hód visszatelepítési program, az itt megjelent egyedek a Muráról érkezhettek, méghozzá a tó vizét levezető patakon keresztül. A horgászok most egyetlen családról, legalább három egyedről tudnak, de volt több is. Tavaly például megtalálták egy elpusztult hím tetemét. Termetes állat volt, mintegy húsz kilogrammra becsülték a tömegét.

A hód territoriális, azaz területfoglaló állat, védi a saját területét, oda nem enged be más egyedeket, de más fajokat is igyekszik távol tartani a lakókörnyezetétől, ami nekünk, horgászoknak adott esetben még jól is jön. Ahol ugyanis megtelepszik a hód, ott vidrával nem kell számolni. A vidra számunkra sokkal kártékonyabb, az ugyanis hallal táplálkozik, ellentétben a növényevő hóddal. A vidra ráadásul a párzási időszakában élvezetből gyilkol, olyankor valóban nagyon sok halat pusztít el

- magyarázta Kelemen Csaba.

Van lehetőség a gyérítésre

Bár a hód Magyarországon védett állat, azonban gazdasági károkozás miatt elvileg volna lehetőség a befogására, vagy akár a gyérítésére is, ehhez azonban engedély szükséges. A hódok kilövésére a hivatásos vadászok jogosultak. Győrvári Attila, a Zala Vármegyei Vadászkamara titkára szerint az elmúlt időszakban nem érkezett be hozzájuk ilyen jellegű megkeresés. A szakember ugyanakkor hozzátette, tudomása szerint a szomszédos Vas vármegyében jóval több problémát okoztak a hódok, mint Zalában, s ott valóban kérték a vadászok közreműködését a túlszaporodott állomány gyérítésére.