Általánosságban elmondható, hogy az őshonos magyar kutyafajták rendkívül sokoldalúak: kiváló vadászok,ftulajdonságaikat. Nem véletlen, hogy mind a kilenc magyar kutyafajta is hungarikumnak számít. 2021 óta ráadásul mind a 9 kutyafajta tenyésztését az Agrárminisztérium a törzskönyvezés és a származási igazolás kiadásának ingyenessé tételével támogatja, ami fajtánként és egyedenként mintegy 7000 forint megtakarítást jelent. 

Az egész világon kapkodnak ezekért a magyar kutyákért: miért ilyen népszerűek?

Szépek, okosak és aranyosak!

A cél az állomány növelése volt, a fajtatiszta tenyésztés ösztönzése és a genetikai erőforrások megőrzése. Mindezen kívül ahogyan lapunk is megírta, 2019-ben mintegy 50 millió forinttal támogatta a kormány az őshonos kutyafajták megőrzésének ügyét. A forrásból genetikai vizsgálatokat végeztek és az egyedszám növelésére hivatott szakmai munkát is elősegítették.

Ingyenes lesz jövőre a Hungarikummá nyilvánított kutyafajták törzskönyvezése

A jogszabály kilenc magyar kutyafajtát érint.

Rövidszőrű magyar vizsla

A magyar vizsla az egyik legismertebb hazai fajta, amelyet már a középkorban is tenyésztettek vadászati célokra. Bár a XX. század elején majdnem kihalt, összefogással sikerült megmenteni. Kiváló szaglású, intelligens és rendkívül alkalmazkodó kutya, amely ma már nemcsak vadászként, hanem családi társként is népszerű. Rövid- és drótszőrű változata egyaránt ismert. Helyt tud állni vízen, mezőn, erdőben is. Kiváló a szaglásuk, a levegőben terjedő szagokat persze a körülményektől függően, mint például páratartalom, szélerősség, hőmérséklet akár 150 méterről is megérzik. Az elejtett vadat készségesen a gazdájuk elé viszik. A rövid szőrű magyar vizsla nemcsak vadászkutya, hanem a család kedvence és a gyerekek játszópajtása is, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi.

Erdélyi kopó

Az erdélyi kopó ősi vadászkutya, amely a középkorban különösen nagy becsben állt. Kiváló nyomkövető képessége és kitartása miatt elsősorban erdős, hegyvidéki terepen használták. A fajta a történelem viharai során többször a kihalás szélére került, de végül sikerült megőrizni. Egész megjelenése nemességet, harmóniát sugároz. Az erdélyi környezeti viszonyok a kopót szívós, bátor kutyává tették. Igénytelen és alkalmazkodó, a terelőkutyákkal ellentétben nem bőbeszédű, feleslegesen sohasem ugat. Játékos és gyermekszerető természete ideális családi kedvenccé teszi anélkül, hogy szüksége lenne kényeztetésre. 

Kuvasz

A kuvasz az egyik legrégebbi magyar pásztorkutya, amely már a honfoglaló magyarokkal érkezett a Kárpát-medencébe. Elsősorban nyájőrzésre és védelemre használták, bátorsága és hűsége legendás. Ma is kiváló őrző-védő kutya, ugyanakkor családja iránt rendkívül odaadó. Ugyanakkor vannak aggodalmak is a fajtával kapcsolatban: lapunk is beszámolt arról, hogy a fajta helyzete Magyarországon aggasztó. Évente mindössze 180 törzskönyvezett kölyök születik, ami a kihalás szélére sodorja a populációt. Bár jobb helyzetben van, mint a komondor, az egyedszám folyamatosan csökken, ahogy a tenyésztők száma is. A nagytestű kutya tartása költségesebb, mint például egy tacskóé, ami szintén hozzájárul népszerűségének csökkenéséhez. 

Magyar agár

A magyar agár az egyik legősibb vadászkutyánk, amelyet a magyarok keletről hoztak magukkal. Hosszú ideig a lovas vadászatok elengedhetetlen szereplője volt. Gyorsasága és állóképessége kiemelkedő, miközben természete nyugodt és kiegyensúlyozott. Értelmes, nyílt és barátságos, ámde távolságtartó kutyafajta. Tartása nem kíván semmi különlegességet, rövid szőre miatt lakásban való tartásra is alkalmassá teszi. Éberség jellemzi, személy- és házőrzőösztöne fejlett, de ez nem vezet oda, hogy agresszív, harapós legyen.

Puli

A puli talán a legismertebb magyar kutya, jellegzetes zsinóros szőrével világszerte felismerhető. Ősei Ázsiából érkeztek, és évszázadokon át a pásztorok segítőjeként dolgoztak. Intelligens, energikus és rendkívül hűséges fajta, amely ma is népszerű családi kutya. Munkakutyaként nagyon engedelmes, ha feladatot kap, azt összeszedetten és határozottan hajtja végre. A fajta példányait még rendőrkutyaként is használják. Jószágőrző és terelő munkakörben alkalmazva hevesen védi a területét és a nyáját, és viszonylag kis termete ellenére félelmet nem ismerve megpróbál minden betolakodót elijeszteni és elkergetni; azonban nagyon ritkán okoz valódi sérüléseket.

Általában jól megfér a többi kutyával, a más háziállatokkal való kapcsolata is csak ritkán okoz gondokat. Rendszerint jól kijön a gyerekekkel is. Hajlamos arra, hogy különösen szoros kapcsolatot alakítson ki a család valamelyik tagjával, aki attól kezdve számíthat a kutya figyelmére és fokozott szeretetére. 

Pumi

A pumi egy élénk, sokoldalú terelőkutya, amely a puli és különböző európai pásztorkutyák keresztezéséből alakult ki. A XVII-XVIII. században formálódott önálló fajtává, és 1920-ban ismerték el hivatalosan. Kiváló munkakutya, ugyanakkor játékos és aktív társ. Rendkívül éber, véleményének mindig hangos csaholással, ugatással ad hangot. Nagyfokú mozgásigényét leginkább kertes házban képes kielégíteni, lakásban csak az tartsa, aki naponta több órát tud rá szánni.

Mudi

A mudi kevésbé ismert, de rendkívül sokoldalú magyar fajta. A XVIII-XIX. században alakult ki különböző terelőkutyák kereszteződéséből. Nemcsak a nyájak őrzésében jeleskedik, hanem rágcsálóirtásban és házőrzésben is kiváló, miközben hűséges családi kutya. A fajta hosszú életű, intelligens és gyorsan tanul, ezért a terelőversenyeken is jól teljesít. Kitartása és kiváló szaglása révén egyes egyedei a katasztrófakutyák között is megállják a helyüket. Ismertek epilepsziát jelző, illetve vaddisznóvadászatra alkalmazott példányok is, sőt a II. világháború idején kotorékozásra is használták. Ugyanakkor városi környezetben tartva sem okoz csalódást: alkalmazkodóképessége és kisebb mérete lehetővé teszi a lakásban való tartását is.

Komondor

A komondor különleges megjelenésű, zsinóros bundájú pásztorkutya, amelyet sokan „fehér puliként” emlegetnek. Ősei szintén Ázsiából érkeztek, és ösztönösen védik a rájuk bízott területet. Rendkívül bátor és önálló, ezért kiváló őrzőkutya. Az udvar, porta őrzése annyira a vérében van, hogy szinte tanítani sem kell. A területét nappal keveset mozogva, heverészve őrzi, de ébersége egy pillanatra sem lankad, éjszaka viszont állandó mozgásban van, őrjáratozik. A gyanús mozgást hangos, mély hangú ugatással jelzi, és szerencsére igen ritkán ugat feleslegesen. 

Drótszőrű magyar vizsla

A drótszőrű magyar vizsla a rövidszőrű vizsla változataként jött létre a XX. században. Strapabíróbb szőrzete miatt jobban alkalmazkodik a zordabb időjárási körülményekhez, miközben megőrizte a vizslák minden kedvelt tulajdonságát: intelligenciáját, tanulékonyságát és kiváló vadászképességeit.

A kakukktojás: a sinka

A sinka nem hivatalosan elismert magyar kutyafajta, mert valójában nem klasszikus értelemben vett fajta, hanem egy munkára szelektált pásztorkutyatípus. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Szövetsége és az Fédération Cynologique Internationale sem jegyzi külön fajtaként. A szakértők szerint a sinka hazai terelőkutyák és német juhászkutyák kereszteződéséből alakult ki, elsősorban a Hortobágy és az Alföld területén - derült ki az ng24.hu cikkéből.

Esetében nem a küllem, hanem a munkaképesség a döntő: főként szarvasmarhák terelésére használják. A hivatalos elismerés hiányának fő oka, hogy a tartók és tenyésztők nem ragaszkodnak a szigorú fajtastandardhoz és a törzskönyvezéshez. Bár elméletben lenne lehetőség a fajta elismertetésére, jelenleg nincs erre erős igény, így a sinka megmaradt egy egységes megjelenésű, de funkcióalapú kutyatípusnak.