A belföldi termelés szintén emelkedett. A kibocsátás 3,5 százalékkal nőtt, és elérte a 453 ezer tonnát. Ezzel a pulykaágazat megelőzte a teljes baromfiágazat becsült 2,3 százalékos bővülését. Az egy főre jutó oroszországi pulykafogyasztás tavaly 2,9 kilogramm volt. Velmatov szerint ez az érték a következő évtizedben akár meg is duplázódhat - írta a PoultryWorld.

Az export egyre inkább a feltörekvő piacokra irányul. A szállítmányok 38 százaléka Afrikába, 32,6 százaléka pedig Ázsiába került. A legfontosabb afrikai célországok között szerepelt Benin, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Libéria és Angola. Az ázsiai piacokon Kína, a Fülöp-szigetek, Hongkong és Malajzia is megjelent vásárlóként. Velmatov szerint a környező országokban az orosz pulykahús már sikeresen versenyez a marhahússal. Hasonló tendencia figyelhető meg a hazai piacon is, ahol a marha- és a juhhús fogyasztása tavaly visszaesett.

Az ágazat növekedését azonban jelentősen korlátozza a keltetőtojás hiánya. Velmatov elmondta, hogy elegendő tenyészállomány és stabil import mellett az iparág már idén elérhette volna a tervezett 600-650 ezer tonnás termelési szintet. A madárinfluenza és más súlyos állatbetegségek azonban visszatérően fellángoltak az Európai Unióban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és az Egyesült Államokban. Ez globális keltetőtojás-hiányhoz vezetett. Az orosz import tavaly közel 20 százalékkal, 15 millió darabra esett vissza, és mintegy 40 százalékkal maradt el a 2023-as szinttől. Az ágazatot emellett munkaerőhiány és növekvő költségek is terhelik.

A teljes orosz baromfiágazatot nyomás alatt tartja az import növekedése is, különösen az olcsó kínai csirkefilé beáramlása. A hivatalos adatok szerint a Kínából érkező behozatal az elmúlt három évben 3600 százalékkal nőtt. Az olcsó fagyasztott filé egyre inkább kiszorítja a többi húsfélét a hazai feldolgozóiparból, ami végül túlkínálathoz és áringadozáshoz vezet.