A járványügyi intézkedések közvetlen következményeként az országos főállatorvos exporttilalmat rendelt el a juhokra és kecskékre, ami rendkívül súlyosan érinti a magyar exportot. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a húsvéti időszakban történik a legnagyobb volumenű értékesítés, és bár még hat hét van az ünnepig, a kiszállítások már megkezdődtek volna.

Sorra jelentik be a tilalmakat: sokba kerülhet a járvány Magyarországnak

1973-ban Tótkomlóson az emberek sem hagyhatták el a települést – szólalt meg az akkori száj- és körömfájás eset idején dolgozó állatorvos.

Azok a bárányok, amelyeket húsvétra szántak, már megszülettek, jelenleg takarmányozzák őket, és a kivitel egy jól meghatározott logisztikai ütem szerint zajlik. Már pénteken sem lehetett Olaszországba bárányt szállítani, pedig ebben az időszakban napi két-három kamionnyi állatot küldenek, a csúcsidőszakban pedig akár napi tízet is. Összességében húsvétig mintegy 300 kamionnyi bárányt kellene kivinni Olaszországba, ha a korlátozás elhúzódik, az komoly logisztikai problémákat okozhat, hiszen ezek az állatok folyamatosan nőnek, és ha túllépik az ideális súlykategóriát, az áruk jelentősen csökkenhet

- mondta lapunknak Mezőszentgyörgyi Dávid.

Magyarországot is elérte a fertőző vírus: itt van minden, amit tudni kell róla

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely a párosujjú patás állatokat érinti.

A betegség hírére az olasz felvásárlási árak máris 200 forinttal csökkentek, így a bárány kilónkénti ára 2500 forintról 2300 forintra esett vissza. Az exportkorlátozás további költségeket is jelent, például karanténozási és vizsgálati díjakat kell fizetni, valamint a kereskedelmi partnerek gyakran igyekeznek az árat még tovább csökkenteni. Bár hétfőtől bizonyos vágóhidakon megkezdődhetett a bárányok levágása, a magyar piac elsősorban az élőállat-exporton alapul. Alternatív lehetőségeket próbálnak keresni, például az Arab-félsziget országaiban, de ezek a piacok eltérő követelményekkel működnek, és a megfelelő kereskedelmi partnerek megtalálása időigényes. Emellett a vágott bárány húspiaca sem olyan kedvező árú, mint az élő állatok exportja, ami további bevételkiesést jelenthet.

Ha az exporttilalom elhúzódik, a juhágazat akár tízmilliárdos kárt is szenvedhet.

A helyzet különösen nehéz a kisebb termelők számára, akiknek a húsvéti időszak az éves bevételük legnagyobb részét biztosítja. Egyes gazdálkodóknak ilyenkor van az éves árbevételük száz százaléka, így, ha nem tudják ebben az időszakban értékesíteni az állatokat, akkor az egész évi megélhetésük veszélybe kerül. A juhászat egyébként is egy alacsony tőkéjű ágazat, ahol nincsenek jelentős tartalékok. Emellett Magyarország vágási kapacitása nem elég nagy ahhoz, hogy az összes érintett állatot helyben dolgozzák fel. A legnagyobb vágóhíd éves szinten 30-40 ezer bárányt tud feldolgozni, miközben az ország évente mintegy 400 ezer bárányt exportál

- fogalmazott a szakember.

Az állategészségügyi szabályozások szigorodása további kihívásokat jelent. A szállításoknál fokozott fertőtlenítési intézkedéseket kell bevezetni, minden járművet alaposan tisztítani kell, ami ugyancsak jelentős többletköltséget eredményez. Bár egyelőre nincs kapacitáshiány a fertőtlenítőszerek terén, a helyzet további romlása ezt is megváltoztathatja. A szigorúbb előírások nemcsak anyagi, hanem logisztikai nehézségeket is okoznak, mivel sok juhászat nem rendelkezik megfelelő fertőtlenítő berendezésekkel.

Az exportkorlátozás és az állategészségügyi intézkedések mellett figyelembe kell venni az állattartók lelki terheit is. Azok a gazdák, akik évtizedek óta dolgoznak egy-egy állomány fenntartásán, most komoly veszélyben látják a munkájuk eredményét. Egy harminc éve fennálló genetikai állomány elvesztése nem csupán anyagi kár, hanem pótolhatatlan veszteség is. Az érintett gazdák számára az is rendkívül megterhelő, ha az állományt kényszervágásra kell küldeniük.

Ezt a magyar állatot keresi most a piac: elképesztően kapós külföldön is

Új támogatási rendszer, új időjárási és piaci kihívások, munkaerőhiány: ezekkel kell megküzdenie a kiskérődző ágazatnak a jövőben.

Mezőszentgyörgyi Dávid kiemelte, a szakmai szervezetek és termelők folyamatosan keresik a lehetséges megoldásokat, tárgyalásokat folytatnak az állategészségügyi hatóságokkal és a kereskedőkkel. A cél, hogy minimalizálják a veszteségeket, és ha szükséges, új piacokat találjanak a vágott bárány számára. A gazdák és szervezetek megértést kérnek a lakosságtól is: a járvány terjedésének elkerülése érdekében korlátozni kell az állattartó telepekre való belépést, és számos állatkert is hasonló óvintézkedéseket vezetett be. A jelenlegi helyzetben minden érintett veszteségekkel számol, és biztos, hogy a helyreállításnak komoly anyagi vonzatai lesznek. Ha a járványügyi korlátozások hosszú távon fennmaradnak, az a magyar juhágazat számára súlyos, akár visszafordíthatatlan következményekkel is járhat.

Egyben azt kérjük, hogy megértés legyen mindenkiben, hogyha nem engedik megsimogatni az állatot, vagy nem engednek be most valakit egy telepre.