Az száj- és körömfájással érintett telepeken, valamint a környékükön a hatósági rendelkezések értelmében kötelező az állatállomány kiirtása. Elvben a főszabály az, hogy a kényszervágásra ítélt állat hulláját égetéssel kell megsemmisíteni, ám ekkora mennyiségnél ez nem feltétlenül jöhet szóba.
Csak a fertőzéssel érintett magyarországi telepeken közel 4 ezer szarvasmarháról van szó, ehhez jön még a közelben lévő telepek többezer állata. Ezt a mennyiséget nem csupán égetni nehéz, hanem járványvédelmileg aggályos lenne az országon átszállítani is. Ilyenkor a közelben történő elföldelés lehet a megoldás.
Az állattenyésztés atombombája: évekig tarthat, mire kiheverjük a járványt
A kényszervágással nem ér véget a munka
Számos egyéb teendő van ezt követően is. A legfontosabb, hogy izolálják a már kiürített telepet is, ami magába foglalja az oda belépő emberek állatoktól történő elkülönítését is. Ennek során a felszámolást végző dolgozókat legalább 72 órára, de lehetőség szerint 10 napig karanténba kell helyezni.
Mindez azt jelenti, hogy eddig nem mehetnek olyan állattartó telepre, ahol száj- és körömfájásra fogékony állatokat tartanak.
Fontos a telepeken történő fertőtlenítés is. Ennek során minden érintett, a telepen található, oda behajtó járművet kezelni kell, hiszen ezek könnyedén továbbvihetnék a vírust. Az érintett személy- és teherautókat fertőtlenítőszerrel mossák, ami magában foglalja az alváz és különösen a kerekek mosását is. Ideális esetben ez magasnyomású mosókkal történik.
Baromfi esetében már rutin, de a marha más
Ekkor következik az istállók és a telep többi részének fertőtlenítése.
Ennek nehézsége, hogy szarvasmarha-telepek esetében az ilyen munka nem gyakran fordul elő, ezért tapasztalat is kevesebb van ebben a tekintetben. Míg a madárinfluenza miatt a baromfitelepek kezelése ma már rutinfeladatnak számít, az eltérő felépítésű marhaistállók fertőtlenítése hosszadalmasabb folyamat.
Baromfiistállók esetében a fertőtlenítés az állatok leölése és kitakarítása után feltöltéssel történik, vagyis a fertőtlenítőfolyadékkal elárasztják az állatok által korábban elfoglalt helyiséget. Ugyanígy áztatják a közlekedőutakat is. Ezt összesen három fázis során végzik, vagyis egy telepet háromszor fertőtlenítenek. A szarvasmarhánál némileg más a helyzet, nagyobb, más felépítésű istállók vannak, ahol almos rendszerben tartják az állatokat.
Ennek kezelése szintén több fázisban történik, lassabban, a folyamat akár hetekig is eltarthat.
