Április 28-ig tilos a száj- és körömfájásra fogékony állatok saját telepi alkalmazásban álló foglalkoztatottaktól eltérő szolgáltató által végzett nyírása, körmölése, továbbá a napi rendszerességgel végzett munkafolyamatokon kívüli egyéb tevékenységek, kivéve azon egyéb tevékenységeket, melyek elhalasztása az állat életét veszélyeztetné

– döntött az országos főállatorvos. A tilalom a Győr-Moson-Sopron vármegye, valamint a Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozó Komáromi-, Tatai- és Esztergomi járások teljes közigazgatási területén a ragadós száj- és körömfájásra fogékony állatok esetében érvényes. A rendelet információink szerint elvileg éjféltől érvényben van, jóllehet az még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, de a szakma szereplőit már tájékoztatták.

Minden emberi mozgás tilos – vészhelyzeteket leszámítva

A rendelkezés hírét megerősítette az Agrárszektornak Holló Mátyás juhtenyésztő, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke is. Mint elmondta: a tilalom nem csak a juhokra, hanem minden fogékony állatfajra vonatkozik.

Ennek értelmében Komárom-Esztergom megye érintett járásaiban, illetve Győr-Moson-Sopron megyében semmiféle emberi mozgást nem engedélyeznek a tartási helyeken.

Csak abban az esetben lehet belépni állattartó telepre, ha az állat élete veszélyben van és menteni kell. Mindez azt jelenti, hogy például egy nehéz ellés esetén az állatorvos bemehet az állatok közé és végezheti a munkáját.

Az állattartók megértik a tilalmat

Holló Mátyás elmondta: a húsvéti bárányszállítás már korábban is tilos volt az érintett térségből, indokolt az is, hogy a mostani döntéseket meghozzák, hiszen a vírus továbbterjedésének megakadályozása elemi érdeke az ágazatnak. Hozzátette: az állattartók azt is kérték még a hatóságoktól, hogy a közúti forgalomban fokozottan ellenőrizzék azokat a járműveket, amelyek esetleg szabálytalanul állatszállításokat végeznek.

Április végéig marad a frizura

A juhosok esetében ez jelenleg elsősorban a nyírást és a körmölést érinti most, előbbi különösen aktuális lenne. Holló Mátyás elmondta:

A juhok nyírása általában február végén, március elején kezdődik és május végéig tart. Sajnos nagyon kevés a juhnyíró, emiatt elhúzódik a ez a munka, illetve a különböző technológiákat alkalmazó tenyészetekben más időpontban történik meg a nyírás. A Magyarországon lévő juhállomány körülbelül felénél fejeződött be a nyírás, a szóban forgó rendeletet április 28-ig ugyanakkor felfüggeszti ezt a tevékenységet is. Bízunk benne, hogy addig nem találnak új kitörést, és akkor fel tudják oldani a tilalmat, így a további telepeken is végbemehet a nyírás.

Az elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg legeltetési tilalom is érvényben van. Bíznak abban is, hogy a térségben dolgozó állattartók télről megmaradt takarmánya kitart, és így továbbra is tudják zárt tartásban etetni a juhokat.

Ha késik a jelölés, az vis maiornak számít

A belépési tilalom érinti az állatok jelölését is. A juhágazat ezért fontosnak tartotta, hogy a rendeletet kiegészítsék azzal, hogy amennyiben a vírus miatt valahol nem lehet végrehajtani a rendeletben meghatározott 9 hónapos korig történő állatok jelölését, az vis maiornak számítson.

Holló Mátyás szerint ez várhatóan nem okoz problémát, hiszen az érvényben lévő szabályok szerint a juhtartók általában az április elsejei 100 napos birtokon tartási kötelezettség kezdetéig elvégzik az állatok jelölését, hiszen ilyenkor már fel tudják venni az anyajuh támogatást. Hozzátette:

Az ágazati szereplők bíznak abban, hogy új kitörés nem lesz, és április 28-tól zavartalanul közlekedhetnek az instruktorok, valamint elvégezhetik munkájukat a telepeken.