A kísérletben faforgácsot, tőzegkeveréket (faforgács tőzeggel keverve), bioszenet (faforgács bioszénnel kiegészítve) és mikrobiális adalékanyagot (faforgács mikrobiális adalékkal) hasonlítottak össze. A vizsgálatban 1600 Bovan White tojótyúkot helyeztek el 16 azonos méhsejtes ketrecben, egyenként 100 madárral. A kezeléseket véletlenszerűen osztották el a ketrecek között, minden kezeléshez négy ismétlést alkalmazva. A kísérlet a 15. élethéttől az 50. élethétig tartott, és minden kezelés esetében azonos szárazanyag-tartalmú alomanyagot biztosítottak - írta a Poultryworld.

A vizsgált termelési paraméterek - beleértve az elhullást, a takarmányfelvételt, a tojástermelést, a takarmányértékesítési arányt, a tojásminőséget és a repedt tojások arányát - nem mutattak különbséget az alomanyagok között. Minden kezelés esetében magas volt az elhullás és a selejtezés a csipkedéses sérülések miatt, azonban a tőzegkeverékes csoportban kevesebb madarat kellett selejtezni csipkedés miatt, mint a bioszenes kezelésben, ami a sérüléses csipkedés alacsonyabb szintjére utal.

Az olyan jólléti mutatók, mint az alom- és ülőrúd-használat, a táplálékkeresés, a félénkség és a tollazat állapota nem függtek az alomanyagtól. Ugyanakkor a tőzegkeveréken kevesebb fekvést figyeltek meg, mint a faforgácson. A repedt tojások aránya a tyúkok korával nőtt, míg a szennyezett tojások aránya csökkent. A tojásfehérje magassága és a Haugh-egység a tárolási idő növekedésével és a tyúkok korával csökkent. A kutatás eredményei nem mutattak jelentős hatást az alomanyag típusa és a tojótyúkok termelési teljesítménye, valamint jólléte között, ami arra utalhat, hogy a tyúkok hasonlóan alkalmazkodtak az alomhasználathoz, függetlenül az alomanyag típusától.