A február 9-én közzétett jelentésben kilenc sertéstenyésztési és vadvilági szakértő elemezte az ASP-eseteket, és fogalmazott meg ajánlásokat a válság kezelésére. Az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogyan jelent meg a vírus 2025 novemberében Barcelona közelében. Bár a bizottság jelentése nem ad végleges választ erre, a "laboratóriumi kiszabadulás" elmélete elvethetőnek tűnik.

A spanyol média decemberben sokat foglalkozott a laboratóriumi kiszabadulás elméletével, különösen a CReSA-IRTA kutatóintézet laboratóriumát vizsgálták, ahol gyakran végeznek ASP-kutatásokat, és amely a fertőzött terület közepén található. Az év vége előtt egy másik katalóniai kutatóintézet már jelezte, hogy a vaddisznókban talált vírustörzs nem egyezik az említett laboratóriumban használt törzsekkel. A kutatás szerint a Barcelona környéki erdőkben egy új csoport - később 29-es genetikai csoportnak nevezett - vírus jelent meg.

A bizottság jelentése most tartalmazza a Spanyol Központi Állategészségügyi Laboratórium (LCV) eredményeit is. A laboratóriumi elméletről a bizottság következtetése a következő:

A kiegészítő analitikai stratégiák és független szervezetek által kapott eredmények nem mutattak genetikai egyezést a spanyol izolátum és a CReSA-IRTA kísérleti tevékenységeiben használt vírusok között, sem részleges markerek, sem a teljes genom szintjén.

Az LCV tanulmánya összesen 81 mintát vizsgált, amelyeket a CReSA-IRTA bocsátott rendelkezésre, és amelyek a központban elérhető összes releváns II-es genotípusú anyagot képviselték. A jelentés szerint ezek a minták 12 vírusizolátumot tartalmaztak történelmi törzsekből (Georgia 2007 és Örményország 2007), valamint 69 klinikai mintát (vér) négy, 2025-ben végzett kísérleti fertőzésből.

A jelentés szerint a szűrési eredmények azt mutatták, hogy az elemzett minták egyike sem tartalmazta a járványban észlelt vírusra jellemző specifikus genetikai markereket (SNP-ket). Minden esetben a kapott szekvenciák szigorúan megfeleltek a beoltott törzseknek (Georgia 2007 vagy Örményország 2007), és nem volt bizonyíték olyan mutációk kialakulására, amelyek összeegyeztethetők lennének a Katalóniában észlelt vírus genomikus jellemzőivel.

Érdekes módon a jelentés arra is rámutatott, hogy a megfigyelés során olyan vaddisznókat is találtak, amelyekben a vírus elleni antitestek voltak, ami arra utal, hogy egyes állatok túlélték a fertőzést. A bizottság ezt a spanyol ASP-törzs jellemzésének részeként említette, és megjegyezte, hogy

a térbeli terjedés lassú és lokalizált mintázatot mutat. A kimutatott vírus eltérő genetikai jellemzőkkel és terepi viselkedéssel rendelkezik, mint amit a magas virulenciájú törzsekkel kapcsolatos járványokban megfigyeltek, beleértve a vírus elleni antitestekkel rendelkező állatok jelenlétét is.

A bizottság szerint ezek a megfigyelések összhangban vannak egy mérsékelten virulens izolátum lehetséges keringésével, amely potenciálisan a betegség szubakut formáival hozható összefüggésbe, bár ezt a hipotézist kísérleti teszteléssel kell megerősíteni. Közben a Barcelona északi részén talált fertőzött tetemek száma 142-re emelkedett. Bár a terület, ahol a fertőzött tetemeket találják, továbbra is korlátozott, a tetemeket kissé északabbra is megtalálták. A legutóbb, február 1-jén talált tetem a Sabadell repülőtértől körülbelül 1 kilométerre volt, ami mintegy 700 méterrel északabbra van, mint a legutóbbi jelentésben szereplő helyszín. A fertőzött tetemek megtalálási területe észak-déli irányban közel 7 kilométer, kelet-nyugati irányban pedig 5 kilométer kiterjedésű.