A kutatók egy többfajos járványtani modell segítségével vizsgálták az ASP terjedését a házi sertések és a vaddisznók között. A romániai adatokon alapuló becslés szerint a sertéstelepeken megjelenő fertőzések mintegy 60%-a más, már fertőzött gazdaságokból származott. Az esetek további 27%-a a környező, fertőzött vaddisznó-állományokhoz volt köthető. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények becsléseken alapulnak. A számok kifejezetten a telepeken megjelenő fertőzésekre vonatkoznak, ezért nem egyetlen egész részeiként, hanem az egyes átviteli útvonalak egymáshoz viszonyított arányaként kell őket értelmezni.

A tanulmány a fertőzés ellentétes irányú terjedését is feltárta. A vaddisznó-állományokban azonosított fertőzések mintegy 40%-a közeli, már fertőzött sertéstelepekről eredt. Ez egyértelműen rámutat arra, hogy az ASP terjedése kétirányú a házi sertések és a vadon élő állatok között.

Az elemzés a romániai járvány első szakaszára, a 2018 júniusa és decembere közötti időszakra összpontosít. A modell a gazdaságok összeírási adatai, a környezeti információk és a járványtani nyilvántartások összekapcsolásával rekonstruálta a valószínűsíthető fertőzési útvonalakat. Emellett számszerűsítette azok egymáshoz viszonyított jelentőségét is. A kutatók szerint az eredmények jól mutatják, hogy az afrikai sertéspestis terjedése nem magyarázható kizárólag a telepek közötti átvitellel. A hatékony védekezési stratégiáknak ezért a vaddisznók és a házi sertések közötti érintkezési pontokat is kezelniük kell. Ezt például a járványvédelmi intézkedések szigorításával lehet megerősíteni.