Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az átlagosnál több májusi csapadék kissé gátolta ugyan a fejlődést, de júniusban és júliusban tömegesen keltek ki a poloskalárvák és kezdték meg károsításukat, nem válogatva a növényfajok között, olvashatjuk a magyarnovenyorvos.hu oldalán. Az idei, az átlagosnál jóval melegebb nyár lehetőséget adott két teljes nemzedék kifejlődésére, illetve még egy csonka nemzedék kialakulására is. Októberben a kifejlett alakok tömegei mellett nagyon sok különböző fejlettségű lárva is szívogatott még a növények termésein.
Az erőteljes és látványos károsítás csak az első éjszakai lehűlések és talajmenti fagyok hatására szűnt meg. Ekkor viszont a fagytól védett helyeken, lakások környékén kezdtek csoportosulni a poloskák, telelőhelyet keresve maguknak.
Míg a korábbi években számarányát tekintve a zöld vándorpoloska volt túlsúlyban, addig 2019-ben fordult a kocka, és jóval több ázsiai márványos poloskával találkozhattunk. Emiatt a károsítás mértéke is súlyosbodott, ugyanis az ázsiai márványos poloska szívogatása súlyosabb tüneteket idéz elő a növények termésein. A leglátványosabb tünetek a paprikán és a paradicsomon alakultak ki, a mediterrán térségekből származó fotókon a gyümölcsféléken előidézett kártétel még ijesztőbb.
Egyelőre még csak sovány vigaszt jelent, hogy Svájcban megtalálták az ázsiai márványos poloska természetes ellenségét, a szamurájdarazsat. Ez a rovar, a fürkészdarazsakhoz hasonlóan a poloskába helyezi petéit, melyek felélik a poloska belső részeit, így azok elpusztulnak. Tömeges felszaporodásukhoz azonban még hosszabb időnek kell eltelnie. Remélhetőleg nemsokára hazánkban is megjelennek a szamurájdarazsak.
A harlekinkaticák megfigyelését gátolja ugyan rejtett életmódjuk, valamint könnyű összetéveszthetőségük más katicabogárfajokkal, de ahol rendszeresen találtak táplálékot maguknak, ott folyamatosan jelen voltak. A levéltetvek állandó károsítása miatt nem szenvedtek hiányt belőlük. Az érőfélben levő gyümölcsökön való megjelenése biztos információ, hogy elfogyott a levéltetűtáplálék, ilyenkor vált át cukorban gazdag gyümölcsökre a harlekinkatica. Az idén is tömegesen táplálkoztak az érő almán, az őszibarackon, a fügén, legvégül pedig a szőlőn. A harlekinkaticák térnyerését őshonos katicabogárfajaink közül leginkább a kétpettyes katica sínylette meg, belőlük alig-alig lehetett látni egy-két egyedet, de jóval kevesebb volt a hétpettyes katicabogarakból is.
A poloskák és a harlekinkatica telelését eddig semmilyen körülmény nem zavarta, védett helyre húzódva jól át fogják vészelni a következő időszakot. Ha az időjárás jövőre is száraz és meleg lesz, a következő évben is tömeges jelenléttel és erős károkkal kell majd számolnunk.
