Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarországon komoly hagyománya és kultúrája van a víziszárnyas-tartásnak. Nagy István kiemelte, a jó minőségű takarmányon, szigorúan ellenőrzött feltételek között tartott hazai libából és kacsából készült termékek magas biológiai értékkel bírnak, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, s a táplálkozásban betöltött szerepük megkérdőjelezhetetlen. Szervesen illeszkednek a magyar konyhába, gasztronómiánk nélkülözhetetlen alapanyagai, de az egészséges élethez is szükségesek, fogyasztásukkal pedig hozzájárulunk 3-4000 víziszárnyas-tenyésztéssel foglalkozó család megélhetéséhez - írja közleményében az Agrárminisztérium.
Keserű év vár ránk, ha most nem figyelünk erre
A libatermékek iránti kereslet hazánkban elsősorban néhány ünnephez, a karácsonyhoz, a húsvéthoz és a Márton-naphoz köthető, a Márton-napi liba fogyasztása pedig egybeesik az elkészült újbor ünnepével is. Fogyasztásunk jelentős része a vendéglátáson keresztül történik. Egy ember egy évben átlagosan csaknem 1 kilogramm (0,7 kg) libahúst eszik, amelynek növelése érdekében a tárca az elmúlt években több fogyasztásösztönző programot is támogatott. Az agrártámogatás keretrendszerét jelentő „KAP Stratégiai Tervben” fenntartjuk az állattenyésztés kiemelt támogatását, a baromfiágazat és alágazatainak fejlesztéséhez biztosítjuk a forrásokat – közölte Nagy István.
Padlón az árak és a kereslet – bajban a víziszárnyas ágazat
Mindezek mellett a minisztérium a kacsa- és libatartók sikeres működéséhez szükséges szakmai és jogi keretrendszert is megerősíti, amely lehetővé teszi az eredményesebb együttműködést és a kölcsönös előnyökkel járó partneri viszonyok megerősítését. A jövő év elején hatályba lépő törvénymódosítással olyan új szabályozási elemek lépnek életbe, amelyek megerősítik a termelők helyzetét az élelmiszerláncban és elősegítik mind a termelők egymás közötti, mind a termelők és a felvásárlók közötti együttműködést. A miniszter tájékoztatott arról is, hogy a baromfiszektor erősen exportorientált ágazat, nagyban hozzájárul a külkereskedelmi mérleg javításához. A hazai fogyasztáson túl jelentős export árualap is képződik, a baromfihús adja a húsfélék exportárbevételének több mint felét. Az exportorientált ágazat fő célpiacai továbbra is a nyugat-európai uniós tagállamok, elsősorban Franciaország és Németország tartozik a legnagyobb vásárlók közé – tette hozzá.
