Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Életünk szerves részét képezik a kutyák, ám a fajtát tekintve már igen különbözőek, olykor-olykor válogatósak vagyunk. Vannak, akiknek nem számít a pedigré, kifejezetten a mentett ebeket vagy éppen a keverékeket részesíti előnyben. De természetesen bőven akadnak olyanok is, akik kizárólag fajtiszta kutyusokat választanak vagy a hazai fajtákat támogatják. Azt, hogy a 9 őshonos magyar kutyafajta támogatása mennyire fontos, jól mutatja, hogy az Agrárminisztérium is súlyos milliókat költ/költött rájuk. Először is, ismerjük meg magyar kutyáinkat:
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!Kuvasz, a fehér óriás
Az egyik legrégibb kutyánk a kuvasz, a mai Magyarország területére még a honfoglaló magyarokkal kerültek az elődei. Elsősorban nyájőrzésre, valamint ragadozó vadállatok és a rablók ellen használták, mivel intelligens őrző-védő fajta. Az Árpád-kortól egészen a XX. század elejéig népszerű vadászkutya volt, majd a tanyák és a vidék nyájőrző kutyája lett. Az Agrárminisztérium többféle módon is támogatja a magyar kutyafajták egyedszámának bővülését, így több tízmillió forintos forrást biztosítanak például DNS-alapú vizsgálatokra és a népszerűsítő programokra is. A kuvasz jellemvonásai alapján alkalmas arra, hogy a 21. században is az ember társa maradjon, ezért ennek érdekében például tavaly január 1-től már a törzskönyvezésének költségeit is megtéríti az agrártárca.
A méltán híres magyar vizsla
A vizslát talán senkinek sem kell bemutatni, ám azt már kevesebben tudják, hogy 1900-ban a kihalás fenyegette. Története a XIV-XV. századra nyúlik vissza, ekkortájt tenyésztették ki a pannon kopóból, abból a célból, hogy levadássza az apróbb állatokat. A XX. század elején nemzeti összefogással szerencsére sikerült újjáéleszteni a vérvonalat. Nem sokkal később, az 1930-as években pedig kitenyésztették a drótszőrű változatát is, mely nem meglepő módon megint csak sikert aratott - a mai napig egyaránt.
A kutya, akit sokan fehér pulinak hisznek
A másik legrégebbi kutyafajtánk nem más, mint a komondor. Ősei még Ázsiában éltek, majd a vándor-pásztorkodó magyarok hozták el őket. Nagyszerű nyájőrző, hiszen még csak tanítani sem kell rá, ösztönösen védelmezi a területét.
A báránybőrbe bújt kutya: a mudi
Magyarországon kívül kevésbé ismert a mudi, pedig egy igazán sokoldalú állat. Munkakutyaként őrzi a marhákat, a háztól és udvartól távol tartja a patkányokat. Egyébként a XVIII-XIX. századi magyar terelőkutyák és különféle német juhászkutyák keveredéséből "jött létre".
A magyar kutyák Usain Boltja: a magyar agár
Most pedig elérkeztünk a legősibb vadászkutyánkhoz, a magyar agárhoz, melyet szintén keletről hoztak be a magyarok. Hosszú-hosszú időn keresztül a lovas vadászatokhoz elengedhetetlenek voltak. A XIX. században keresztezték az angol agárral, így még finomabb külsőt kapott, szerencsére belső értékei viszont nem csorbultak. Az agarunknak a II. világháború okozta majdnem a vesztét, de végül sikerült "összekapdosni" a megmaradt egyeteket, és fenntartani a fajtát.
A leghíresebb magyar négylábú: a puli
Nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is a legkedveltebb fajtánk, persze, nem véletlenül. Vérbeli terelőkutya, nagyjából 100 éve kifejezetten erre a célra tenyésztik. Ázsiából került ez a típus is hozzánk a vándorló ősökkel, ugyanakkor már az ókori sumérok is hagytak ránk pulira hasonlító kutyaszobrot. Rendkívül egyedi, speciális szőrzete messziről is eltéveszthetetlen. 2011-ben még a Facebook alapítója is pulit vitt haza családjának.
Igazi nemzeti kincs: az erdélyi kopó
Elődje a már említett pannon kopó, már a középkorban is nagy népszerűségnek örvendett. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlődésével azonban már nem használták annyit, később pedig csak a nehezen bejárható erdőkbe vitték magukkal a vadászok. A II. világháború sajnos nekik is majdnem a végzetet jelentette, de szerencsére sikerült őket megmenteni a 70-es évekre.
A puli és a pudli összegyúrva: a pumi
A francia, a német terelőkutyák és a puli kereszteződéséből "teremtették meg" a fajtát. Sokan keverik a pulikkal és olykor a pudlikkal is, de több ismertetőjegy is egyértelműen jelzi, hogy kivel is állunk szemben. A fajta kezdete a XVII. és XVIII. századra tehető. A pumikat részben csak puli-variációnak tekintették, de végül 1920-ban önálló fajtaként is elismerték. Mindezek mellett kiváló hajtókutya.
