Jellemzően tojástermelő istállók hívatlan vendége az élősködő madártetűatka. Az ellene folytatott védekezés sokszor kilátástalannak tűnik, de szükségszerű. Az unióban körülbelül 309 millió tojótyúk érintett a madártetűatkával okozta problémával. Az apró (0,5-1 mm-es), de annál nagyobb gondot okozó élősködő elleni védekezés jelentős költséggel jár.

Nagy érvágás

Számos kutatás irányult arra, hogy megállapítsa, pontosan mekkora ez a veszteség. A FAO négyéves adata szerint tyúkonként 57 eurócentről kell lemondania a gazdáknak az élősködő miatt. Más források szerint pedig 0,27-2,5 euró között lehet a tojónkénti kár évente. Holland kutatások szerint éves szinten 0,29 eurócent az élősködők által okozott termeléscsökkenés egy tyúkra vetítve, és körülbelül 0,14 a védekezési költség.

A tojástermelőknek nincs könnyű dolguk az atkák elleni harcban. Az élősködők nappal megközelíthetetlen helyeken tartózkodnak, és éjjel telepednek meg a tyúkok bőrén. Szívogatásuk nyomán a tojótyúk vérvesztesége elérheti akár a 10 százalékot is. A vérszegénység mellett stressz, tollcsipkedés, a kannibalizmus előfordulásának gyakorisága jelentkezhet. A termelési szint kilencvenöt százalékról akár hetvenöt százalékra is lecsökkenhet. Egy madár takarmányfogyasztása napi 4 grammal növekedhet. Az elhullás mértéke drasztikus lehet, 4-50 százalék közötti szintet is elérhet. Erős fertőzöttség esetében a pöttyös, leminősített tojások száma húsz százalékkal is növekedhet. Mindezek mellett az atkák különböző (baktériumos, vírusos eredetű) fertőzések terjesztői. Humán problémát is okoznak bőrirritáció és bőrelváltozások formájában.

Minden állományban jelen vannak az élősködők

Mennyire általános probléma?

Magyarországon három évvel ezelőtt végeztek utoljára felmérést a madártetű-atka fertőzöttségét illetően. Jérce- és tojótyúk-állományokban minden technológiában, de a hús és tojó típusú szülőpár-állományokban is zajlott monitoring. "A teljes magyar állományt tekintve 44-100%-os fertőzöttségi szinttel találkoztunk a különböző állományokban. Az átlagos eredmény 54 százalék körül alakult, tehát a magyar tojóállományok felét érinti, ez közepes fertőzöttségnek felel meg" - tájékoztatta portálunkat dr. Molnár Györgyi, a Tojásszövetség titkára. Más uniós országokhoz képest ez jó eredménynek számít, amit az alábbi táblázat is szemléltet. Magyarországon a három évvel ezelőtti felmérést technológiai váltások előzték meg, amelyek csökkentették a madártetűatka-fertőzöttséget. 

"Látjuk, hogy a probléma nagy horderejű, a mentesítéshez támogatásra lenne szükség. Mivel az atkának állategészségügyi vonzata is van, ezért csak olyasfajta támogatási forma jöhet szóba, mint amilyen pl. a szalmonella-mentesítési támogatás" - magyaráz a titkár. Most tehát a Tojásszövetség azt próbálja elérni, hogy a madártetűatka elleni védekezés is bekerüljön a támogatott mentesítési programok közé. "Novemberben fog ülésezni az Európai Tojásszövetség (EEPTA), ahol felvetem a madártetűatka ügyét. Bízom benne, hogy fogékonyak lesznek a témára, hiszen más országok estében még nagyobb problémát okoz."

Védekezésre sokféle terméket lehet találni a piacon: szintetikus és természetes biocidek, szilikátok, mosószerek között lehet válogatni, vagy akár ultrahangos kártevőriasztót is választhat a termelő. Mindegyik megoldás drága. A tervezetben az szerepel, hogy a gazdálkodó a termelő állományokban engedélyezett szerek használata esetén 55 Ft/tyúk értékben kapjon támogatást, maximum négy kezelésre. Erős fertőzöttség esetén ez az összeg nem fedezi, de jelentősen mérsékli a kiadásokat. Egy jó menedzsmenttel sokat lehet javítani az állomány egészségügyi helyzetén - és elsősorban ez a cél. Teljesen megszüntetni szinte lehetetlen a madártetűatka jelenlétét.

Ez az 55 forintos összeg ágazati szinten 4,5 millió étkezési tojást előállító tojótyúkkal és 3 millió db szülőpárral számolva 412,5 millió forint támogatási igényt jelentene. A kérdés már csak az, hogy az unió is fogékony-e erre az ötletre, és lesz olyan szerv (uniós vagy magyar), amelyik biztosítja a szükséges forrásokat.

Gervai Péter