Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A jogszabálytervezet segíti a mezőgazdaság, azon belül is elsősorban a hajtatásos kertészetek tevékenységét, lehetővé teszi munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését. A jogszabálytervezettel megfordult az elmúlt évtizedek jellemző folyamata, amely indokolatlan és túlterjeszkedő jogi szabályozással akadályozta és nem segítette egyedülálló természeti erőforrásaink hasznosítását.
A most megjelent jogszabálytervezet és várhatóan annak mielőbbi hatályba lépése jelentős lépés természeti erőforrásaink hatékony hasznosítása és versenyképes mezőgazdasági termelésünk fenntartása és fejlesztése felé. A tervezett szabályozással nagyobb előrelépés történt az elmúlt egy esztendőben ezen a területen, mint a múltban több évtized alatt.
A tervezet tartalmában megfelel a korábbi egyeztetéseknek, így 2015. július 1-jéig kitolja a termálvíz kötelező visszasajtolásának határidejét. A tervezet néhány kisebb észrevétellel elfogadható az AGRYA számára.
Sajnálatos módon azonban kimaradt a jogszabálytervezetből két lényeges, szabályozást igénylő terület. A tervezet indoklásában szerepel ugyan a vízkészletek mérésére és monitoringjára, valamint a felszíni vízkezelésre vonatkozó intézkedések szükségessége, de a jogszabály szövegében már nem szerepel ezzel kapcsolatos rendelkezés.
A termálvíz készletek változására vonatkozóan nincs kiépített, objektív mérési és monitoring rendszer. Elsősorban a termelőkutak vízhozamából próbálnak a hatóságok információkat nyerni. Ezek az adatok azonban függnek a víznyerő kutak műszaki állapotától és emiatt nem tekinthetőek minden szempontból objektívnek. A 2015. utáni időszakra vonatkozó jogi szabályozás megalapozásához mindenképpen szükséges mielőbb a mérési és monitoring rendszer és ezzel az adatgyűjtés elindítása.
Látva az elmúlt évtizedek kapcsolódó szakhatósági adminisztratív gyakorlatát, komoly esély van arra, hogy pontos határidő kitűzése nélkül a mérési és monitoring rendszer nem, vagy csak a visszasajtolási moratórium lejárta előtt nagyon közeli időpontban indul el. Emiatt az egyik elvárt funkcióját, amely az új szabályozás objektív adatokkal történő támogatása, nem tudja elérni. Emiatt az AGRYA kéri, hogy a visszasajtolási moratórium eltörlését az objektív mérési és monitoring rendszer legkésőbb 2013. január 1-jei felállításával is, mint előfeltétellel kösse össze a jogszabály. Ennek hiányában 2015. július 1-jén a visszasajtolási moratórium ne kerüljön eltörlésre.
A másik hiányzó eleme a tervezetnek a használt termálvíz kötelező visszasajtolását kiváltó és már rendelkezésre álló olyan felszíni vízkezelési megoldások elemzése, amelyekkel maradéktalanul teljesíthetők a környezetvédelmi elvárások. Kiemelten fontos kérdés ez is, mivel az ország egyes részein, pontosan ott, ahol a termálvízzel fűtött kertészetek nagyobb hányada található, fizikai képtelenség a visszasajtolás a geológiai adottságok miatt.
A kitermelt és felhasznált termálvíz kezelésének vannak alternatív, kisebb beruházás igényű, olcsóbb felszíni kezelési megoldásai. Ennek során hűtő-pihentető tavakban történik a termálvíz tárolása, kezelése és csak ez után kerül a használt termálvíz az élővizekbe. Ennek a vízkezelési megoldásnak több évtizedes gyakorlata van, az eredmények pozitívak, a hűtő- pihentető tavakban és környékükön komoly élővilág alakult ki. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai nem támasztják alá a környezetvédelmi aggályokat.
Ezen jó gyakorlatok összegyűjtése és objektív elemzése, közösen a termálvíz használók szakmai szervezeteinek bevonásával, előfeltétele egy megfelelő és életszerű szabályozás kialakításához. A szakmai szervezetek bevonását azért tarjuk elengedhetetlennek, mert az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján a vízügyi-környezetvédelmi szakhatóságok életidegen, túlterjeszkedő, a versenyképességet indokolatlanul korlátozó szabályozást támogattak. Sajnálatos módon a termálvíz felszíni kezelésének összegyűjtéséről, elemzéséről nem ír az előterjesztés normaszövege. Az előbbiek miatt az AGRYA kéri kiegészíteni az előterjesztést azzal, hogy a szakmai szervezetek bevonásával legkésőbb 2013. június 30-ig össze kell gyűjteni és elemezni kell a termálvíz felszíni kezelésével kapcsolatos jó gyakorlatokat.
A végleges szabályozás kialakításakor külön kell foglalkozni a termálvíz használattal kapcsolatos állami terhekkel is. Ezek több nagyságrenddel magasabbak a környező, Magyarországgal azonos vízbázist használó országokban fizetendő állami terheknél.
A termálvizet használó magyar vállalkozásoknak különböző állami járadékokat, járulékokat, bírságokat is meg kell fizetniük. A vízkészlet-használati járulék 34 Ft/m3, a bányajáradék 5 Ft/m3, a vízszennyezési bírság 3 Ft-240 Ft/m3 lehet különböző feltételek fennállása esetén, a vízkormányzás díja legalább 5 Ft/m3. Ezek összességében minimálisan 47 Ft/m3 állami terhet jelentenek a felhasznált termálvíz után, de ez az összeg szélsőséges esetben akár 290 Ft/m3 is lehet.
Ezeket a terheket is érdemes összevetni például a szlovákiai szabályozással. A szlovák kormány 2008-ban módosított 755/2004. rendelete szerint a felhasznált termálvíz után 7 forint/m3 mértékű díjat kell fizetnie a vállalkozásoknak. Ezen túl más fizetési kötelezettsége a vállalkozásoknak nincs. További könnyítés, hogy havi 1.250 m3 termálvíz felhasználásáig a vállalkozás mentes a fizetési kötelezettség alól.
Az előbbiek miatt az AGRYA kéri, hogy a mezőgazdasági célú termálvíz használatához kapcsolódó állami terheket csökkentsék olyan alacsony szintre, amelyek mérséklik a vállalkozások piaci versenyhátrányát.
A mezőgazdasági célú termálvíz felhasználás az összefelhasználásnak kb. 25%-át jelenti, ezért egy külön kategóriát javaslunk meghatározni a vízkészlet járulék esetében, mivel a jelenlegi 7,5-es szorzó indokolatlanul magas terhet ró a termelőkre.
Az önálló kategóriát jelentő mezőgazdasági célú termálvíz felhasználás esetén az 1-es szorzó alkalmazása szolgálja az érintett ágazatok érdekeit, versenyképességét.