A fő problémát az ellentmondásos besorolás okozza. Jogszabályi megítélése alapján élelmiszer, a borpiacon azonban jövedéki termékként jelenik meg, készítése, tárolása és forgalmazása is utóbbi szabályai alapján történik. Az ebből eredő adminisztráció komoly mértéke nem csupán a hazai, de az Unió más országaiban tevékenykedő borászok dolgát is megnehezíti, s bár utóbbiak helyzetén nem javíthat, a magyar szakemberek számára jelentős könnyítéseket tervez bevezetni az agrártárca. A tavalyi évben összeállt, Tiffán Zsolt fideszes képviselő és borász vezette munkabizottság segítségével összeállított intézkedéscsomagja ezt hivatott kivitelezni, a bizottság munkájában a mezőgazdasági bizottság, az agrártárca, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az adóhivatal, a vámhivatal, a hegyközségek, a szőlőtermelők képviselői és külsős szakértők vettek részt. A Tolnai Népújság összeszedte a csomag már megvalósult és még nem életbelépett elemeit:

Az új borászati évben, vagyis 2013. augusztus 1-től az ültetvénytelepítési és kivágási engedélyeket, valamint az ehhez kapcsolódó telepítési jogokat a hegybírók adják ki, jelenleg még ez az agrártárca feladata.
Várhatóan a telepítési engedély kiadása így jelentősen lerövidül, a kérelmek benyújtása egyszerűsödik. Sok borászt, kistermelőt érint, hogy a pincekönyv vezetési szabályai egyszerűsödnek. Azok az egyszerűsített adóraktáros engedélyesek, akik legfeljebb évente 250 hektóliteres terméssel rendelkeznek, valamint kizárólag saját vagy vásárolt szőlőt dolgoznak fel, pincekönyvüket egyszerűsített formában is vezethetik. Az egyszerűsítés a borászok több mint 70 százalékának jelent könnyítést. A nagyobb adóraktárak jellemzően számítógéppel vezetik a nyilvántartásukat, náluk fennmarad a pincekönyvvezetés jelenlegi formája.

A borszállításhoz szükséges okmányok egyszerűsítése már életbe lépett, már lehet számlával helyettesíteni a borkísérő okmányt. Így a szállításhoz csak egy dokumentum kitöltése szükséges. A bor forgalomba hozatali díját is felülvizsgálták. Az új szabályozás szerint a forgalomba kerülő tételek nagysága alapján kell a díjat megfizetni, ami sokkal kedvezőbb, mint a régebbi megoldás volt. Ötven hektóliterig 7500 forint a minősítési díj, 51 és 500 hektóliter közötti mennyiségre hektóliterenként további 120 forintot, 500 hektóliter feletti tételnagyságnál pedig további 26 100 forintot kell fizetni. Az érzékszervi vizsgálat 3000 forintba kerül, a soron kívüli eljárás pótdíja pedig 25 ezer forint.

A származási bizonyítványokkal, valamint a bor forgalomba hozatalával kapcsolatos szabályok is egyszerűsödtek. Egyszerre ki lehet kérni a szőlő- és bor származási igazolásokat, ha a borkészítés saját termésből készül.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára arról számolt be, örültek annak, hogy az egyeztetéseken a javaslataik többségét elfogadták. Bízik abban, hogy a jövőbeli munka új iránya lesz az egyablakos ügyintézés, azaz a termelő az adatszolgáltatási kötelezettségét valamennyi ellenőrző szerv felé a hegyközségen keresztül, helyben tudja teljesíteni.