Kutyaszorítóba kerültek a hazai tejfeldolgozók, mivel a felvásárlásoknál rendkívül magas tejexport-árakkal kell felvenniük a versenyt, miközben ezt a feldolgozott termékek áraiban nem tudják ugyanilyen mértékben érvényesíteni. A K&H szerint ugyanakkor az állattenyésztési ágazatok stabilizálódhatnak, mivel látványosan csökkennek a gabonaárak.

Novemberben a gabonafélék jelentős árcsökkenése miatt nagymértékben mérséklődtek a mezőgazdasági árak - állapította meg a legfrissebb KSH-adatokra hivatkozva közleményében Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztályának vezetője. Ez a takarmányárak csökkenésén keresztül pozitív hatással van az állattenyésztőkre, így immár az állattenyésztési ágazatok jövedelmezősége is stabilitást mutat. Idén a kedvező hazai és uniós források jó lehetőséget nyújtanak az ágazat számára az eddig elmaradt korszerűsítések, hosszú távú fejlesztések megvalósításához.

Novemberben 14,6 százalékkal csökkentek a mezőgazdasági árak, leginkább a növényi termékek - ezen belül is főként a gabonafélék - árcsökkenése következtében. Az élőállatok és állati termékek árai eközben csupán 0,9 %-kal mérséklődtek, mivel a takarmányárak csökkenésének pozitív hatása késleltetve, 2013 év végén jelentkezett a magyar állattenyésztőknél. A takarmányárak alacsony szintjének és az állati termékek stabil felvásárlási árának köszönhetően az állattenyésztési ágazatok jövedelmezősége jelenleg stabilitást mutat.

Az ágazat jelenlegi egyik legégetőbb problémáját az jelenti, hogy a tejárak esetében a magyar feldolgozóknak a távol-keleti országok nagymértékű keresletnövekedése miatt rendkívül magas nyers tej exportárakkal kell felvenniük a versenyt, miközben ezt a feldolgozott termékek áraiban nem tudják ugyanilyen mértékben érvényesíteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg az exportárak 2012-2013 között közel 20 %-kal emelkedtek, addig a folyadéktej feldolgozói értékesíti árai 12-13 %-kal, fogyasztói árai pedig például a dobozos tej esetén alig 1%-kal emelkedtek - emelte ki Tresó István.

A tavalyi év pénzügyi elszámolása ugyan még nem zárult le, így nem látható pontosan, hogyan teljesített az ágazat, az idei év azonban pénzügyi szempontból mindenképpen kedvezőnek tűnik, hiszen a Magyarország számára megítélt 725 millió eurós európai uniós forrás és a Növekedési Hitelprogram második szakaszának 2000 milliárd forintos keretösszege kedvező lehetőséget biztosít az ágazat számára az eddig elmaradt korszerűsítésekhez és a hosszú távú fejlesztések megvalósításához - hangsúlyozta a szakember.