Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nem tüntethetik fel alig látható, szinte olvashatatlan betűmérettel a kiskereskedelmi láncok az étkezési tojások kilogrammra vetített árát - derül ki a nemzetgazdasági miniszter most megjelent rendeletéből. A Baromfi Termék Tanács (BTT) szerint a szabályozási változtatás lehetőséget nyújt arra, hogy a rosszabbul látó fogyasztók is jó vásárlási döntéseket hozzanak, és erősítheti a legális hazai tojástermelő vállalkozások piaci pozícióit az importtal szemben.
Legfeljebb 20 százalékkal kisebb betűmérettel kell feltüntetni a kiskereskedelemben az étkezési tojások kilogrammra vetített árát a darabonkénti egységárhoz képest - egyértelműsíti a nemzetgazdasági miniszter most megjelent új rendelete, amely kilencven nap múlva lép hatályba. A Baromfi Termék Tanács (BTT) még tavaly fordult az illetékes tárcákhoz a kiskereskedelmi láncok kifogásolható és hibás árfeltüntetési gyakorlata miatt.
Nem tartották be a szabályozást a láncok
A hazai szabályozás a fogyasztók teljesebb körű tájékoztatása érdekében eddig is előírta, hogy az étkezési tojások kiskereskedelmi forgalmazásakor a forint/darab ár mellett fel kell tüntetni a tojások kilogrammra számított legmagasabb egységárát is - hangsúlyozza közleményében a BTT. A tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy a kiskereskedelemben a kilogrammonkénti egységárat sok esetben nem tüntették fel, vagy rendkívül apró betűmérettel írták ki. Így a gyengén vagy rosszul látó emberek a kilós árat nem tudták elolvasni, ezzel pedig jelentősen csökkent az esélyük arra, hogy a tojásvásárláskor jó döntést hozzanak.
A hibás kommunikáció azzal az eredménnyel járt, hogy a vevők nagy része a kisméretű és alacsonyabb darabonkénti áru (S) tojást vette meg, holott megfelelő és jól látható információk birtokában könnyen kiszámíthatták volna, hogy az olcsónak hitt, S-es tojás kilogrammra vetítve ténylegesen többe kerül, mint a darabonként drágább nagyobb (M) méretű. Ráadásul az S-es tojások jelentős része importból származik, míg az ennél nagyobb méretű tojásokat főként a hazai termelők állítják elő. Így az árak kifogásolható feltüntetése nem csak a vásárlókat hozta hátrányos helyzetbe, hanem a hazai tojástermelő vállalkozásokat is.
Végül az olcsóbb lesz a drágább
A piaci helyzetet jól példázza, hogy a nagyméretű (XL) tojások súlya minimum 72 gramm, így tíz darab tojás e kategóriában legalább 720 grammnak felel meg. Ugyanezzel a tömeggel a legkisebb méretkategóriából (S) származó, 43 gramm tömegűnek feltételezett tojás 17 darabja egyenértékű. Ebből az következik, hogy a legnagyobb méretkategóriájú (XL-es) tojás 13,8 darab esetében tesz ki egy kilogrammot, míg a legkisebb (S) kategória esetében egy kilónak 23,25 darab tojás felel meg. Ezért hiába olcsóbbak darabonként az S-kategóriájú termékek, kisebb súlyuk miatt kilogrammra vetítve mégis ezek bizonyulnak drágábbnak - állítja a BTT.