Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Súlyos fertőzésre utaló sebek, fekélyek jelentek meg a balatoni keszegféléken - írja ottani horgászok tapasztalataira hivatkozva a Pénzcentrum.hu. A megbetegedésre utaló jelek tovább növelik a balatoni halállomány miatti aggodalmakat, amelyeket a közelmúltbeli tömeges gardapusztulás is táplál. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a gardák esetében elsősorban környezeti-időjárási hatásokra gyanakszik, a keszegenél pedig azt állapította meg, hogy a sebeket parazita rákok okozzák, amelyek az enyhe tél miatt a tóban felszaporodhattak. A halakat károsító kórokozók és élősködők azonban nem jelentenek veszélyt az emberre.
Ijesztő képeket kapott balatoni horgászoktól a Pénzcentrum.hu. A fotókon sebekkel (fekélyekkel) tagolt balatoni keszegfélék láthatók; olvasónk közlése szerint a most hétvégén kifogott halak többségén voltak hasonló, vagy súlyosabb sebek/fekélyek.
Nem ez az első balatoni halakkal kapcsolatos eset idén, amely riadalmat kelt a fürdőzőkben. Az elmúlt hetekben a tömeges gardaelhullástól volt hangos a sajtó. Egy, a balatoni ökoszisztémát jól ismerő forrásunk szerint a gardák tömeges elhullása azért is kiemelt jelentőségű, hiszen esetében egy indikátor halról beszélünk, amely érzékenysége miatt jóval hamarabb reagál a komolyabb környezeti változásokra.
Az elmúlt hetekben a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága is kiemelten foglalkozott a gardák tömeges elhullásával. A hivatalhoz érkezett gardatetemek laboratóriumi vizsgálatából kiderült, az elhullás oka összetett: a NÉBIH laboratóriumai több - önmagukban pusztulást nem eredményező - kórokozó jelenlétét is kimutatták, köztük paraziták és vírusok jelenlétét is.
A fotót látva azonban, ahogy olvasónkban, így bennünk is felmerült a kérdés: ha már a környezeti hatásoknak a gardáknál jobban ellenálló balatoni keszegféléken is sebek/fekélyek jelentek meg, akkor akár komolyabb probléma is lehet a tó vízének minőségével?
"A fénykép alapján nehéz diagnózist felállítani, de a Balaton halgazdálkodását irányító Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. már korábban küldött mintákat vizsgálatra. Ezekből megállapítható volt, hogy a sérüléseket egy Tracheliastes maculatus elnevezésű rákféle külső parazita okozza, amely vélhetően az enyhe tél következtében az idén nagyobb számban található a tóban, mint a korábbi években. A kis parazita rák átfúrja a pikkelyt és a bőrt, a bőr alatt rögzül, ezáltal pirosodás, göbszerű, néha nyílttá váló seb alakulhat ki a halon" - reagálta a Pénzcentrum.hu megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).
Ráadásul a hivatal közlése értelmében a Balatonnál az elmúlt hetekben tapasztalt halelhullást már a törvény szerint is tömegesnek kell tekinteni. A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló VM rendelet ugyanis azt mondja ki, hogy tömegesnek kell tekinteni a halpusztulást, ha egy időben vagy azonos esemény hatására legalább 100 kg hal elpusztul. A halgazdálkodásra jogosult Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. egyébként ennek megfelelően intézkedett és végzi a tetemek eltávolítását.
A NÉBIH közlése szerint a Balaton, amellett hogy népszerű üdülőhely, egy hatalmas és összetett ökológiai rendszer is, amely érzékenyen reagál a környezeti változásokra. A tömeges halelhullások a korábbi és a jelenlegi vizsgálatok alapján soha nem egy betegségre vagy okra vezethetők vissza. A vizsgálatok szerint a nagy halpusztulások általában több kórokozó együttes jelenléte mellett, különleges környezeti hatásokra vezethetők vissza.
"Az előzetes vizsgálati eredmények alapján, most is arra lehet következtetni, hogy valamilyen környezeti hatás váltotta ki a halállományokban folyamatosan jelen lévő és kisebb elhullást okozó kórokozók (jelen esetben vírusok és paraziták) tömeges felszaporodását és ennek következtében a nagyobb mennyiségű hal elhullását. Ezeknek a környezeti hatásoknak a pontos behatárolása igen nehéz, jelenleg nem áll rendelkezésünkre bizonyított információ" - osztotta meg lapunkkal a hivatal.
Emberre is veszélyes?
Ugyanakkor nem csak a tömeges halpusztulás kapcsán merült fel az utóbbi időszakban, hogy a Balaton vízének minőségével gond van. Az elmúlt hétvégén, Balatonfüreden megrendezett Magyar Úszás Napja után több száz résztvevő, köztük több neves magyar sportoló került kórházba vírusfertőzéssel. A hatóság szerint azonban nem a döglött halaktól lettek rosszul az úszók. Éppen a tömeges fertőzésre hivatkozva mondták le a szervezők ugyanakkor a június 26-29-re tervezett balatonföldvári Fun Fest zenei rendezvényt is.
A NÉBIH vizsgálatai szerint ugyanakkor a Balaton vízminősége az elmúlt években fürdőzési szempontból kiváló, szinte ivóvíz minőségű. Mint lapunknak elmondták, ez ugyan nem jó a halaknak, mert kevesebb táplálékot találnak benne, de a tömeges halpusztulás és a paraziták okozta sérülések közvetlen okozója nem lehet.
A hivatal tájékoztatása szerint normális esetben - bármit is jelentsen ez - sem az elhullott halakban talált vírusok és baktériumok, sem a külső élősködők nem okozhatnak emberi megbetegedést. Sőt, az ilyen hal a szokásos előkészületek után (pikkelyezés és zsigerelés) el is fogyasztható; igaz, erősebb fertőzöttség esetén természetesen degusztáló lehet.
Ez bedöntheti a Balatont!
A Balaton vízének minősége és a vendégforgalom között szoros kapcsolat figyelhető meg - állítják a Pénzcentrum.hu által megkeresett turisztikai szakemberek. Véleményük szerint a negatív hírek vagy egy esetleges komolyabb ökológia probléma - főként a nyári szezonban - hatalmas presztízsveszteséget jelenthet a régiónak, amely a teljes hazai gazdaságot is érzékenyen érintheti. A Központi Statisztikai hivatal adatsora szerint ugyanis a Balaton népszerűsége továbbra is egyedülálló, 2013-ban a legtöbben (az országban többnapos utazáson részt vett emberek közel 25 százaléka) a magyar tengert választották pihenésre.