Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Átfogó koncepció készült annak érdekében, hogy újraszabályozzák Magyarországon az úgynevezett agrárintegrációs szerveződéseket. Az integráció - mezőgazdasági termelésszervezés - lényege, hogy tőkeerős vállalkozások szolgáltatásokat nyújtanak a termelőknek, akik ezekért a szolgáltatásokért fizetnek. Így kölcsönös előnyökön alapuló üzlet jöhet létre, mivel a gazdálkodók olyan szolgáltatásokhoz juthatnak, amelyeket önmagukban nem tudnának megteremteni, miközben az integrátorok számára stabil piac nyílhat szolgáltatásaik - termékeik - elhelyezésére.
A gondot ma alapvetően az okozza, hogy - elsősorban a szántóföldi növénytermelésben - jól működő integrációs formák nem alakultak ki. Egyrészt a termelők sem tömörültek nagyobb szervezeti egységekbe, másrészt sok esetben az integrátorokkal-felvásárlókkal sem épültek ki hosszútávra szóló, megalapozott üzleti kapcsolatok. Mindez termelői szempontból a kiszolgáltatottság növekedéséhez vezetett, és elsősorban ez az oka annak, hogy most az agrárintegráció újraszabályozása napirendre került.
Az integrációs együttműködések új lehetőségeiről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK) született részletes tanulmány, de a napokban a Földművelésügyi Minisztérium is bejelentette, hogy a termelői szerződéses rendszer átalakításán dolgozik. A NAK elképzeléseinek lényege, hogy a mezőgazdasági integrációs szerződésekre speciális szabályokat kellene életbe léptetni. Azt egyelőre nem tudni, hogy az agrártárca hasonló jellegű, vagy más típusú koncepcióval áll majd elő.
A NAK a speciális szabályozás részeként alapvetően azt határozná meg, milyen sajátos előírások vonatkozzanak az integrációs szerződésekre. Így többek között a megállapodásokban rögzítenék az integrációs szolgáltatások körét, a megállapodások kötelező tartalmi elemeit, a szerződések minimális időtartamát, a szolgáltatások elszámolását és a sajátos eljárási szabályokat is.
Egy új szabályozással az integrátorszervezetek kiszámíthatóbb jogi környezetben szolgáltathatnának, miközben az integrált termelők alkupozíciói javulnának. Szakértők főképp ez utóbbi miatt számítanak arra, hogy az ügyben szakmai-politikai konszenzus alakulhat ki. Folyamatosan téma ugyanis az agrárszektorban, hogy javítani kell a gazdálkodók jövedelemviszonyait, erre pedig egy konszenzusos szabályozás garanciákat nyújthatna.
Parlamenti támogatásra szüksége is lehet a kormánynak, mert az alaptörvény szerint a mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvénynek kell meghatároznia. Ez pedig azt jelentené, hogy új agrárintegrációs törvényt kétharmados többséggel fogadhatna el a parlament, amelyhez jelenleg nincs elegendő kormánypárti mandátum. A tervek szerint egyébként a szabályozás az ősszel kerülne az Országgyűlés elé, ha az elképzelésekre addig a kormány is rábólintana.
Egyes jogi vélemények ugyanakkor nem zárják ki azt sem, hogy az integrációs szabályozást egyszerű többséget igénylő ("feles") szavazással is elfogadhatja a parlament, amelyhez már meglenne a kormánypárti többség. E szempontból a fő kérdés az, hogyan kell értelmezni az alaptörvény szintjén a mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó szabályozást. Amennyiben ugyanis az alaptörvény a generális, átfogó integrációs kérdéseket utalná a kétharmados kategóriába, a mögöttes gyakorlati feltételrendszer - mint amilyen a konkrét szerződéses szabályozás - kialakítását egyes vélemények szerint "feles" jogszabállyal is meg lehetne oldani. Ezt az álláspontot erősítheti a Polgári Törvénykönyv is, amely szintén tartalmaz előírásokat az integrációs szerződésekre, miközben elfogadásához/módosításához egyszerű parlamenti többségre van csak szükség.
