A sonkák között megkülönböztetjük a nyers, a hőkezelt, a formában vagy bélben hőkezelt sonkák alcsoportját, illetve külön kategóriaként a parasztsonkát. Mindegyik termék minőségi követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. "Húsvéti sonka" alatt a nyers sonkákat, a hőkezelt sonkákat és a parasztsonkát értjük.

Vásárláskor mindig olvassuk el a jelölést, ami egyértelműen megmutatja, hogy milyen típusú és minőségű termékkel van dolgunk. A címkén a nyers sonkák esetében a "nyers sonka", a hőkezelt sonkák esetében "főtt sonka" vagy "sült sonka" alapmegnevezést olvashatjuk. Érdemes azt is figyelni, hogy hagyományos pácolással, vagy gyorspácolással készült-e a termék, illetve, hogy a jelölésen a "füstölt" vagy a "füstölt ízű" kifejezés szerepel-e. Utóbbinál ugyanis közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe.

Vásárlásnál mindig ellenőrizzük a lejárati idő mellett azt is, hogy, a sonka ne legyen túl kemény vagy beszáradt, valamint fontos, hogy a termék ne engedjen levet. Kerüljük az alkalmi árusokat és csak megbízható, legális helyről vásároljunk. Csomagolatlan, úgynevezett lédig termékek esetén ezekről az információkról a forgalmazótól kérhetünk tájékoztatást.

2017. augusztus 1-jétől kell kötelezően alkalmazni a Magyar Élelmiszerkönyv módosítását, amely a sonkákra vonatkozóan is tartalmaz változtatásokat, például baromfi mellből és combból nem lehet hőkezelt sonkát készíteni, valamint új csoportok lesznek (parasztlapocka és szárított nyers sonka). Több minőségi paramétert is szigorítottak, csökken például a maximális sótartalom. Szintén fontos újítás lesz, hogy a füstaroma légtérbe történő párologtatásával füstölt terméket nem lehet majd "füstölt"-nek nevezni. Helyette a "folyékony füsttel füstölt…" vagy "füstoldattal füstölt…" jelzőt kell használni.

Tojásvásárláskor fontos, hogy csak tiszta, friss, ép tojást vegyünk. A tojás dobozán mindig ellenőrizzük a minőség-megőrzési idő lejáratának dátumát. A dobozokon szereplő kód első számjele a tartási technológiára utal (0-biotartás,1-szabad tartás, 2-mélyalmos és 3-ketreces technológiából származik), amit a származási ország betűjele és a termelő tízjegyű regisztrációs száma követ. A kistermelők jelölés nélkül árusíthatnak a helyi piacokon, tőlük szóban kérhetünk tájékoztatást.

Az üzletekben a tojást tálcáról hagyományos kiszolgálással vagy önkiszolgálással is lehet árusítani. Ilyen árusítási módok esetén feltűnő helyen kihelyezett feliraton tájékoztatni kell a vásárlókat a következő információkról: a tojáscsomagoló központ azonosító száma, a minőség-megőrzési idő lejáratának dátuma, valamint a megfelelő tárolásra vonatkozó ajánlások.