Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyar tulajdonban lévő termőföld nélkül Magyarországnak nem lehetne saját jövője - szögezte le Orbán Viktor az agrárkamara december 20-i budapesti országos alakuló küldöttgyűlésén, amelyet a november 3-i agrárkamarai választások nyomán tartottak meg. Van olyan ország, ahol a földek egyharmada-fele közvetlenül vagy közvetve külföldi tulajdonban van, de Magyarország nem lesz előkertje egyetlen más államnak sem - fogalmazott a kormányfő, aki szerint alapjaiban mezőgazdasági ország vagyunk, ezért az agráriumnak húzóágazatnak kell maradnia.
A miniszterelnök külön is kiemelte, hogy a mezőgazdasági kibocsátása 2010-2017 között folyó áron több mint 50 százalékkal, változatlan áron 25 százalékkal nőtt, miközben az agrárgazdasági export csaknem kétharmaddal, a külkereskedelmi többlet 70 százalékkal bővült. További kihívásnak nevezte ugyanakkor az agrárnépesség elöregedését, amelyet a kis- és közepes gazdaságokat preferáló birtokpolitikával, illetve a fiatal gazdák támogatásával igyekszik kezelni a kormány.
Mehetne gyorsabban is, de jól látszik, mennyivel több a munka - húzta alá az 1300 milliárd forintos Vidékfejlesztési Program végrehajtásával kapcsolatban Orbán Viktor. Míg korábban - fogalmazott a miniszterelnök - néhány nagy cég kapott támogatást, "gyorsabban ment", de a kormány a "80-20 százalékos arány" bevezetésével most a forrásokat sok kisebb gazdaságnak juttatja a sokat igénylő, kevés nagy gazdasággal szemben, így az ügyszám is jelentősen nőtt. Hasonló a helyzet a birtokviszonyokban is, mivel például az állami földeket 2010 előtt 600 cég művelte, míg a nemrég befejezett földértékesítési programmal a területek jelentős része 30 ezer magánszemélyhez került, így a földhasználatban radikálisan javult a kis- és közepes gazdaságok aránya - állapította meg a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a kormány az elmúlt hét évben nagyszabású támogatási rendszert vezetett be, de csatáznia is kellett Brüsszellel, mert a "nyakunkba hoztak milliókat, de a cechet velünk akarták kifizetni". A mostani uniós költségvetési ciklusban már nem fenyeget olyan veszély, hogy az Európai Bizottság agrártámogatásokat fordíthat az illegális bevándorlás eseti kezelésére, de - fogalmazott a miniszterelnök - ez az ügy 2020 után újra komoly kihívást jelenthet. A kormányfő kitért az idei érkező külföldi "silány dömpingárura" is, amely helyett szerinte képesek vagyunk jó minőségű, saját élelmiszereket termelni.
"Együtt a vidék, együtt az ország gazdatársadalma" - hangoztatta a novemberi agrárkamarai választásokat értékelve Jakab István. A tizenhét agrárszervezettel szövetkező Magosz mind a tizenkilenc megyében nyert az egyedüli rivális Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) előtt, amely eleve csak kilenc megyében tudott listát állítani. A gazdaköri szövetség ugyanakkor - tette hozzá az elnök - nem megosztottságra, hanem együttműködésre töreszik. A nyertes Magosz-listákon több MOSZ-tag is volt, így Jakab István szerint az újonnan megalakuló agrárkamara az egész agrár- és élelmiszergazdaságot képviselheti.
A Magosz elnöke a jövő legfontosabb feladatának a termésbiztonság javítását - az országos jégkármegelőző rendszer kiépítését -, illetve a vízgazdálkodási stratégia kidolgozását nevezte. Erre szükség van egy új fehérjeprogram végrehajtásához, a gyümölcstermelés korszerűsítéséhez és a meglévő erőforrások jobb kihasználásához is - állapította meg.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke a kamarai választások végeredményét komoly felhatalmazásként és egyértelmű iránymutatásként értékelte. A voksoláson több mint 47 ezer kamarai tag vett részt, amely európai összehasonlításban jelentős, 13,2 százalékos aránynak felelt meg. Győrffy Balázs az elmúlt időszak legfontosabb eredményeiként a falugazdász-hálózat átvételét, az őstermelői igazolványok átalakítását, a folytatni kívánt élelmiszerpiaci áfacsökkentést és a jégkármérséklő program kidolgozását említette.
A jövő kiemelt célja, hogy a kamarai tagok saját földjükön gazdálkodhassanak, ezért ki kell védeni a magyar földszabályozás ellen indított, kötelezettségszegési eljárásként folyó uniós támadást - fogalmazott az elnök. A több országot is érintő brüsszeli földpiaci lépésekkel szemben a visegrádi országok agrárkamarái polgári kezdeményezéssel is felléphetnek.
A birtokszerkezetben az öröklési, a gazdaságátadási és a mérethatékonysági kérdések okozhatnak gondokat, amelyek önkéntes összefogásokat és gazdasági intenzitás-növelést tehetnek szükségessé. A családi gazdaságoknak pedig "oda kellene adni" a jogi személyi státust, hogy finanszírozásuk és forrásellátottságuk javuljon - tette hozzá az elnök.
Győrffy Balázs az alakuló ülésen átadta Orbán Viktornak a legfontosabb feladatokról szóló NAK-javaslatokat. Az agrárkamara stratégiai megállapodás keretében "napi szinten és rendszeresen" együttműködött a kormánnyal, és az idei agrárkamarai választások nyomán új stratégiai megállapodás megkötéséről is szó lehet. Orbán Viktor külön is kitért arra, hogy a Fidesz 1994 óta együttműködik a Magosszal, 1997-ben pedig népszavazással közösen akadályozták meg, hogy az akkori kormány "korlátlanul, külföldieknek is értékesítsen termőföldeket". Jakab István a Fidesz-Magosz együttműködést "azonos értékeken alapuló, erős szövetségként" értékelte, amely "agrárbékét teremtett az országban".
