Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az évi 450 milliárd Ft közvetlen támogatás, valamint az agrár- és vidékfejlesztési forrásokon keresztül adott évi átlagos 300 milliárd Ft igen jelentős eszköz lehetne az agrárgazdaság modernizációjára, versenyképességének javítására - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. sajtóközleményében. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2010 és 2020 között - a KSH adatai szerint - nominálisan kétszeresére (833 milliárd Ft-ról 1,7 ezer milliárd Ft-ra) növekedett. Ugyanakkor a mezőgazdaság GDP-je volumenben mindössze 23%-kal bővült (szemben a nemzetgazdaság 64%-os értékével). Ugyanezen időszak alatt - az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint1 - az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege 72%-kal (534 milliárd Ft-ról 919 milliárd Ft-ra) növekedett (ezen belül a közvetlenül a termelőkhöz került támogatások összege 68%-kal (297 milliárd Ft-ról 500 milliárd Ft-ra) gyarapodott.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
A mezőgazdaság hozzáadott értékén belül a közvetlen termelői támogatások súlya 29%, a teljes támogatás aránya pedig 54% volt 2020-ban (a 2010-2020 közötti éves átlag pedig rendre 28%, illetve 51%). Ez arra utal, hogy alacsony szinten hasznosulnak az EU mezőgazdasági támogatásai, aminek több oka is lehet. Az egyik, hogy a támogatások folyamatos növekedése mellett azok nagy része nem jut el a kisebb termelőkhöz, gazdákhoz, hanem a közepes- és nagyméretű gazdaságok, illetve a földtulajdonosok részesednek belőle (a bérleti díjon keresztül). A másik ok, hogy a bérelt földeken a bérlő nem érdekelt abban, hogy olyan beruházásokat hajtson végre, amelyek javítják a termőföld minőségét, így ezekre nem költ. Ehelyett a gépesítésben érdekelt, részben mert ahhoz jelentős támogatások kapcsolódnak (alacsony kamatú és kamatmentes hitelek, vissza nem térítendő támogatások), részben mivel a gépek a bérleti szerződés lejárta után is nála maradnak.
Az Európai Bizottság legfrissebb, 2019-as adatai, alapján2 171 ezer jogosult jutott közvetlen támogatáshoz, továbbá a használt területek több mint 42%-át adták bérbe hazánkban. 2019-ben a támogatottak közel fele (78 ezer jogosult) a támogatások csupán 4%-hoz jutott (18 milliárd Ft), ami átlagosan 231 ezer Ft-ot jelentett, miközben a támogatásra jogosultak 1%-a (1768 jogosult) kapta az összes közvetlen támogatás 32%-át (143 milliárd Ft-ot), ami egy jogosultra vetítve 81 millió Ft-ot jelentett. Összességében a támogatásra jogosultak 87%-a (149 ezer jogosult) átlagosan csak 712 ezer Ft közvetlen támogatást kapott 2019-ben (s az összes ilyen támogatás 23%-át). Mindezek hatásáraa magyar gazdaságok száma 10 év alatt majdnem harmadával esett (351 ezerről 234 ezerre)vissza, ami jelzi, hogy nem vonzó a mezőgazdaság a kisebb gazdálkodóknak, illetve, hogy erőteljes (főleg föld) koncentráció zajlik.