Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Jelentős piaci és költségvetési hatása lesz a tartós tejek áfacsökkentésének 2019-től. A Magyar Nemzeti Bank számítása szerint 22 milliárd forinttal csökkenhetnek az áfa-bevételek, vagy ha a másik oldalról nézzük, ennyi maradhat a vásárlóknál, a kereskedőknél, illetve nőhet a termelők mozgástere az árazásban. A friss tejek adócsökkentésének becsült költségvetési hatása ezen felül 5 milliárd forint volt. A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy a sertéshús áfacsökkentése 29 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést jelentett, a baromfihúsé pedig 27 milliárdot, holott utóbbi termékeknél 27 százalékról esett 5 százalékra a kulcs, nem pedig 18-ról.
A tejek inflációs súlya - amely megmutatja, hogy az adott terméknek mekkora szerepe van a kiskereskedelemben - is magas, 1,16 százalékos, magasabb, mint a baromfihúsé (1,05 százalék) és közelíti a sertéshúsét (1,3 százalék). A piac méreténél is fontosabb, hogy milyen erős az árverseny a tartós tejeknél. Nem véletlen, hogy rendszeresen találkozni olyan olcsó UHT tejekkel a magyar boltokban, amelyeknél gyanítható, hogy az áfát egy céghálózaton keresztül elcsalták, vagy a minősége kívánnivalót hagy maga után, például sovány tejpor felhígításával készültek. A probléma elsősorban a szlovák és cseh importot érinti.
Kié lesz a az áfakülönbözet?
Az ilyen módon "olcsóvá vált" tej pedig nemcsak a vásárlókra és a költségvetésre jelent veszélyt, hanem ellehetetleníti, hogy a termelők magasabb felvásárlási árat tudjanak maguknak kiharcolni. Az alacsony felvásárlási ár pedig rossz jövedelmezőséget és a beruházások elmaradását jelentik. Ilyen beruházás többek között a takarmányozás fejlesztése, amely a tej beltartalmi értékét javítaná. Így tehát a termelők könnyen kerülhetnek a 22-es csapdájába. A termelői árak emelkedése már a gyenge forint miatt is egyre sürgetőbb, az olaj drágulásának számláját pedig a feldolgozóipar is be fogja nyújtani.
Ha hinni lehet a szakmai előrejelzéseknek, az áfacsökkentést követően az import tejek aránya csökkenhet a piacon, főként azok, amelyek különböző "praktikákkal" megfojtják a magyar beszállítókat."A nyers tej felvásárlási árát természetesen - más termékekhez hasonlóan - messze nem csak a közterhek nagysága befolyásolja, hanem a globális folyamatok, amely komoly bizonytalansági tényezőt jelenthetnek a termelőknek. Ma Magyarszágon a jelenlegi támogatási szint mellett mintegy 110 forintos felvásárlási árral lehetne fenntarthatóan gazdálkodni, ami a beltartalom javítását is eredményezné" - mondta Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatóhelyettese.
Amikor a kormány egy termékkör áfájának csökkentése mellett dönt, értelemszerűen megindul a harc azért a pénzösszegért, amely korábban az államot illette. A vásárlók az azonnali 17,3, vagy 11 százalékos árcsökkenést keresik, attól függően, hogy 27, vagy 18 százalékról csökkent 5 százalékra egy termék áfája. A kereskedők azt nézik, hogy az éles piaci versenyben van-e lehetőségük arra, hogy ebből a pénzből saját profitjukat növeljék, a termelők pedig a felvásárlási árak emelésében érdekeltek.
Az elmúlt években a kormány számos termék áfáját csökkentette, ezek közül komoly figyelem kísérte a sertéstőkehús, a baromfi, a hal és a tojás adójának mérséklését. Ezeknek az alapvető élelmiszereknek a kiskereskedelmi ára azonban egymástól gyökeresen különböző utat járt be.
Ez történt a többi áfacsökkentésnél
A sertéshús áfájának 2016. januári, 27-ről 5 százalékra történő csökkentését követően fél éven át 17, sőt egyes hónapokban még ennél is magasabb éves bázisú árcsökkenést regisztrált a KSH. 2016-ban az orosz embargó miatt kellett új piacok után nézniük a magyar termelőknek, amely az áfacsökkentés mellett tovább hajtotta lefelé az árakat. Később azonban megélénkült a kínai export, amelynek jelentős inflációs hatása volt. Részben emiatt - és vélhetően kereskedői döntések következtében is - 2016 nyarától kezdett drágulni a sertéshús, tavaly több mint 10 százalékkal, idén pedig további 3-4 százalékkal kellett érte többet fizetni, bár átlagára még nem érte el teljesen az áfacsökkentést megelőző időszak szintjét.
A tojás áfája 2017 januárjában csökkent ugyancsak 5 százalékra, de a madárinfluenza-járvány, illetve a fipronilos rovarirtószeres botrány miatt a vásárlók ebből már tavaly sem éreztek annyit, mint például a sertéshús esetében, sőt novembertől jelentős, 20-30 százalékos drágulást mértek a boltokban. A baromfihús forgalmi adóját szintén 2017-ben mérsékelte a kormány, a KSH által mért átlagárak alapján azt lehet látni, hogy a boltok ezt a csökkenést továbbadták a vásárlóknak. Tavaly november óta érezni némi áremelkedést, de még messze vannak az áfacsökkentést megelőző szintek.
A hal húsának áfája idén csökkent 5 százalékra a korábbi 27-ről. Ennek piaci és költségvetési hatása - tekintve, hogy a magyarok nem nagy halfogyasztók - alacsony, az MNB is csak 4 milliárd forintos állami bevételkieséssel számolt. A halhús ára az elmúlt években folyamatosan nőtt, idén ugyan valamelyest csökkent a drágulás üteme, de ez meg sem közelíti a 17,3 százalékot. A szakértők ezt részben a kereslet növekedésével, részben pedig a halherpesz nevű betegséggel magyarázzák, amely külföldön ütötte fel a fejét, és amely miatt a magyar tenyésztők is többet exportálnak.
Mozgalmas időszakot élnek meg tehát az áfacsökkentéssel érintett agrártermékek előállítói, a közterhek csökkentése természetesen akkor is növeli a mozgásterüket és a jövedelmezőségüket, ha egyébként a vásárlók az árakon nem látják a változást. A fenti példák azonban azt mutatják, hogy egy-egy botrány vagy egészségügyi probléma könnyen erodálhatja az áfacsökkentés hatását. A piactisztító hatása azonban - az elcsalható kisebb áfaösszeg miatt - mindenképpen jelentős.
