Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az előrejelzések szerint idén mintegy 40 tonnás hektáronkénti terméshozam mellett körülbelül 20 ezer tonna sárgadinnye betakarítása várható - mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara osztályelnöke a Roszik Dinnye Kft.-nél rendezett sajtótájékoztatón. Mind a termésbecslési adatok, mind a vetőmag-értékesítés adatai azt igazolják, hogy az elmúlt három-négy évhez hasonlóan idén is közel 500 hektáron termesztenek sárgadinnyét Magyarországon. A terület harmada Bács-Kiskun, további harmadrésze pedig Békés és Csongrád megyében található. A termőterület tizedével rendelkezik Tolna és Veszprém megye, a többi területen jellemzően dominánsan görögdinnye-termelés mellett találhatunk szórványosan sárgadinnyét.
Magyarországon a sárgadinnye két típusát termesztik. Az enyhén gerezdelt héjú, erősen sárga húsú kantalup a termelés közel 90 százalékát adja, a maradékot a zöld húsú Galia teszi ki. A tapasztalatok alapján a fogyasztók egyre jobban keresik - és hajlandóak is megvásárolni - a jobb minőségű, édesebb, zamatosabb sárgadinnyét. Az áruházláncok logisztikája és a fogyasztói igények változása miatt a vásárlók egyre kisebb méretű gyümölcsöket részesítik előnyben, így a 1,5 kilogramm körüli termést választják a 2,5-3,5 kilogrammos helyett.
A sárgadinnyét jellemzően a belföldi piacra termeljük, így sokáig nem volt számottevő exportforgalom, de 2015-ben 23, majd 2017-ben már 236 tonna magyar sárgadinnye talált vevőre Romániában és Szlovákiában, az utóbbi időben pedig Ausztria, Csehország, Lengyelország és Németország is csatlakozott a magyar sárgadinnye vásárlóinak köréhez. Ez a szám azonban még mindig jóval kevesebb, mint görögdinnye esetében, vagy mint amennyi a környező országok igénye lenne. Ugyanakkor a 30 ezer tonnás hazai sárgadinnye-fogyasztás harmada importból származik.
A termelői visszajelzések szerint a sárgadinnye minőségével kapcsolatban egyelőre nem lehet ok panaszra - közölte Mártonffy Béla. A szükséges növény-egészségügyi intézkedéseket a gazdálkodók megtették. A májusi, csapadékban gazdag időjárás miatt viszont a növények fejlődése némileg lelassult, ami két hét csúszást eredményezett. A sárgadinnyeszezon hosszabb, mint amit a görögdinnyénél megszoktunk. Több terület került már fedett sátrak alá, így a kora májusi és késő őszi időszakot is képesek a magyar termelők ellátni.
Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke a görögdinnyét illetően elmondta: a tavalyi időjárási és piaci viszontagságok miatt az átlagosnál kevesebb, 160 ezer tonna görögdinnye termett Magyarországon. Ennek eredményeképp átrendeződött a 4800 hektáron folyó hazai termelés, mivel a békési termőtájon a korábbi években megszokott 1800 hektárról 1500 hektárra esett vissza a termőterület, a legkésőbb termést adó szabolcsi régióban viszont már több mint 2000 hektáron termesztenek dinnyét. A baranyai, a tolnai és a jászság-hevesi termőterület nagysága érdemben nem változott.
Eleinte úgy tűnt, hogy idén két héttel korábban indul a hazai dinnyeszezon, a májusi időjárás azonban ezt felülírta, így a szokott időben, július elején jelenhet meg a piacon a magyar görögdinnye. A jövőben a szezon kitolódhat, mert az utóbbi évek technológiai korszerűsítéseinek köszönhetően már fedett fóliaház alatt is elindult a termelés, így néhány éven belül június végétől akár szeptember közepéig-végéig is kapható lesz a hazai görögdinnye. Ezzel elkerülhetővé válik az úgynevezett összeérések miatt jelentkező dömping és árzuhanás. Az egységes kérelmek adatai és a növények jelenlegi állapota alapján idén 200 ezer tonna körüli görögdinnye-termés várható Magyarországon, ami mind a hazai keresletet, mind az exportigényeket kielégíti.