Mintegy 144%-kal emelkedett a görögdinnye piaci átlagára Magyarországon a 2000 és a 2021 közötti időszakban. A vizsgált időszak elején a dinnye kilója átlagosan 93,1 forintba került, ám ez 2021-re 227 forintra nőtt - derült ki a KSH, az MTVA sajtóarchívuma és az MTI friss adatközléséből. A nyár egyik legfontosabb gyümölcsének számító görögdinnye piaci átlagára 2003-ban érte el a mélypontot, amikor 54,7 forintba került kilója, és bár azóta is volt néhány év (2005, 2011 és 2016), amikor jelentős visszaesést regisztráltak a gyümölcs árában, összességében az tapasztalható, hogy az árak folyamatosan emelkednek, és ezeket a visszaeséseket mindig komoly áremelkedések követték. Különösen jelentős volt ilyen téren a 2004-es, a 2006-os év és a 2012-es amikor egyaránt 44-44-44%-ot ugrottak az árak az előző éviekhez képest, valamint 2018, amikor 27%-kal emelkedett a dinnye piaci átlagára.

A görögdinnye átlagára Magyarországon (2000-2020) (Forrás: KSH/MTVA Sajtóarchívum/MTI)

Gondot jelenthet azonban az, hogy az export piacok elvesztésének eredményeként folyamatosan csökken a hazai termőterület. Amíg 2021-ben 3500 hektáron ültettek görögdinnyét a magyar termelők, ez 2022-re már csupán mintegy 2800-3000 ezer hektárnyi területet jelent. Ez azonban semmiféle módon nem veszélyezteti a hazai ellátást, sőt, a termelők jelenleg azon dolgoznak, hogy minden olyan hazai regionális ponton, ahol adott a logisztika és megoldott a tárolástechnológia, újra felépítsék a direkt külföldi piacaikat. A szakértők szerint a termelési, szállítási és munkaerőköltségek megugrása miatt idén a nyári főszezonban sem valószínű, hogy 170-180 forint alá menne a nyár egyik slágergyümölcsének kilogrammonkénti kiskereskedelmi ára, ami a tavalyi minimumhoz (130 forint/kg) képest 30-40%-os áremelkedést jelent.

De milyen dinnyék közül válogathatnak a magyarok?

A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete az Agrárszektor megkeresésére elmondta, hogy a termelés nagyban meghatározza a választékot, így már a vetőmag-illetve palántavásárlásnál eldől, hogy milyen dinnyék kerülnek majd adott évben a piacra. Görögdinnyéből ezen felül a helyi vásárlói szokások is befolyásolják, hogy adott helyen mivel találkozunk: például áruházláncokba jellemzően maximum 10 kg-ig kerülhet be görögdinnye, de a piacokon, saját értékesítési helyeken ennél sokkal nagyobb példányokkal is lehet találkozni.

Egyre több ilyen dinnyét árulnak a magyar boltokban: ehhez jobb lesz hozzászokni

Ezekért a dinnyékért odáig vannak a magyarok.

A szakember beszélt arról is, hogy ennél a gyümölcsnél a piros hússzín a jellemző, de már a sárga húsú fajták is fellelhetőek az egyes üzletekben. A magyar görögdinnyék jellemzően csíkosak, a sárga húsú viszont úgynevezett fordított csíkos, melynek köszönhetően meg lehet különböztetni őket egymástól. Ha pedig valaki nosztalgiázni szeretne, néhány évvel ezelőtt megjelent a fekete héjszín is, mellyel rögtön egy kis retro hangulatba lehet kerülni. Érdemes szót ejteni a hagyományos "magos" és magszegény dinnyéről is: utóbbi növekvő tendenciát mutat a világ számos táján, így idehaza is, mely a vásárlóknak kényelmi szempontot, a kereskedelemben akár hosszabb pultontarthatósági időt is jelenthet.

És mire lehet számítani a sárgadinnyéknél?

A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének szakembere beszélt arról is, hogy a magyar sárgadinnye-termesztés stabil, kiemelten a hazai ellátásra fókuszál. Nagyságrendileg idén is várhatóan 450 hektárnyi területen ültetnek ki sárgadinnyét itthon, több ütemben (fóliasátras termelés, szabadföld, majd ismét fóliasátor), ennek közel 90%-át a sárga húsú, Kantalup típusú gyümölcsök, a fennmaradó 10%-ot pedig a zöldhúsú Galia típus, vagy más néven a cukordinnye teszi ki. A szakember beszélt arról is, hogy a kiültetések jó ütemben zajlanak, ha az idő is kedvező lesz, május végén, június elején már megkezdődhet a fóliás dinnyék betakarítása.