Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nemrégiben foglalkoztunk azzal, hogy míg a hazai tejárak reagálnak az európai trendekre, addig a vajé nem teszi ezt. Nagyjából egy éve stabilan magas szinten tartja magát. Íme a grafikonok, amelyekre magyarázatot kerestünk.
A NAIK Agrárgazdaági Kutatóintézet elemzője szerint a jelenség egyik legfőbb oka, hogy a németországi vaj ára volatilisabb. Ez az ország ugyanis a világpiacon és az európai unió piacán is jelentős vajexportőrnek és vajtermelőnek számít, így az árai jobban reagálnak a világpiacon megfigyelhető folyamatokra. A másik ok, hogy Németországban a vajfogyasztás többszöröse a hazainak, míg Magyarországon ez - vélhetően a magasabb margarinfogyasztás miatt - jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától. Az alacsonyabb hazai fogyasztás miatt a vaj ára lassabban és kisebb mértékben reagál a világpiaci folyamatokra.
A fentiekhez hozzáteszünk néhány adatot: A hazai tejtermelés az uniós volumen bő egy százalékát teszi ki, vajtermelésünket viszont nagyítóval is alig találjuk a térképen. Az uniós vajfogyasztás kétszámjegyű növekedést mutat, ugyanakkor Magyarország vajfogyasztása stagnál. Tejegyenértékben kifejezve mi fejenként és évente 164 liter tejet igénylünk, a németek viszont 250 litert. A 164 liternyi tejből szűk 53 litert iszunk meg folyadék formájában, a többit tejtermékként fogyasztjuk el. Vajból és vajkrémból mintegy 1,1 kg-ot vásárolunk egy év alatt. Növényi eredetű margarinból ellenben annyit eszünk, mint vajból a németek, 3,7 kg-ot. A franciákról ne is beszéljünk, ők világelsők vajfogyasztásban (7,5 kg/fő/év).
A harmadik, nem elhanyagolható ok - folytatja a NAIK AKI szakértője -, hogy a hazai vajértékesítés legnagyobb részét a 10 dkg-os kiszerelésű vaj adja, mely eltér a többi ország 20-25 dkg-os kiszerelésétől. A kutatóintézet által közölt ábrán a magyar adat az adagolt vajra, míg a többi országé ömlesztett vajra vonatkozik (nálunk nincs is ilyen adat). Ne gondoljuk azonban, hogy az ömlesztett vaj ára másként mozogna, mint az adagolté, sőt árában is csekély a különbség. Németországban a kétféle kiszerelés között csak kismértékű eltérés volt megfigyelhető, az adagolt vaj ára pedig szakaszosan, bizonyos időszakig rögzítve követi az ömlesztett vajét. A NAIK AKI szakértője hozzáteszi negyedik okként, hogy a hazai vajár magasabb szintjéhez a nyerstej alacsonyabb zsírtartalma is hozzájárulhat.
A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója, Harcz Zoltán megjegyzi: a német árak volatilitását nem érdemes irigyelnünk, az ömlesztett vaj tonnánkénti ára ott az utóbbi 5 évben 3000 és 5270 euró között ugrált. Bár jelenlegi szintje valóban jóval alacsonyabb, mint a magyar vajé, de azért mégiscsak magas. A világpiaci keresletélénkülést jól tükrözi, hogy a 2017 előtti 5 évhez képest most 800-1000 euróval vannak magasabb szinten az ő áraik is. Ezzel szemben a hazai vajár 2017-2018. években nem emelkedett két-háromszorosára, így vissza sem kellett onnan esnie. A Tej Terméktanács a maga részéről örül az árstabilitásnak, hiszen így a tej termékpálya szereplői és a fogyasztók is kiszámíthatóbb piaci környezettel szembesülnek.
Összegezve a fenti grafikonok ártrendjeinek magyarázatát, ez a lényeg :
