Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Nébih-hez fordult a napokban a Tej Terméktanács, mert az agrárszektor.hu információ szerint úgy ítélte meg, hogy az Upfield Hungary Kft. egyik új termékével megtéveszti a magyar fogyasztókat. A hazai tejpiaci szereplőket összefogó szakmai szervezet a vállalat 100 százalékos növényi alapú vajalternatívaként forgalmazott Rama margarinját kifogásolja.
Az alternatív megjelölés valótlan állítás lehet, mert a vaj tejszínből készül, míg az Upfield terméke növényi komponensekből áll, és ezek az összetevők nem hasonlíthatók össze - érvel a TT. Emellett a terméktanács szerint növényi terméket nem lehetne állati eredetűre asszociálható megnevezéssel ellátni, az Upfield termékének jelölése viszont egyértelműen a vajra utal. Ez azért is félrevezethető lehet, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztók az alapvető élelmiszerek vásárlásakor általában nem alapos tájékozódás után, hanem gyors reakciókkal döntenek a boltokban.
A holland székhelyű Upfield ma a legnagyobb olyan vállalat a világon, amely növényi alapú élelmiszereket gyárt. A kereskedelemmel foglalkozó magyar leánycég a londoni Upfield Spreads UK Limited tulajdonában áll, és a legutolsó cégnyilvántartási adatok szerint 2020-ban több mint 16 milliárd forint árbevételt ért el 300 millió forintot meghaladó adózott nyereség mellett.
A nemzetközi vállalat korábban Unilever néven vált ismertté, de az Unilever 2018-ban eladta margarin-üzletágát a KKR elnevezésű globális pénzügyi befektető vállalatnak. Ezután az értékesített üzletág neve Upfieldre változott.
A mostani nem az első eset, amikor az Upfield a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása miatt vitába keveredett Magyarországon. A Somogy megyei kormányhivatal korábban a "Flora ProActiv, 35% zsírtartalmú margarin hozzáadott növényi szterinnel" elnevezésű termék A- és a D-vitamin tartalmának jelölése kapcsán emelt kifogást, mert az uniós és a hazai szabályozás alapján úgy ítélte meg, hogy valamely vitamin élelmiszerekhez adásakor az összetevők felsorolásában a vitamin nevének megjelölése mellett fel kell tüntetni a felhasznált vitaminvegyületeteket is. Az Upfield viszont elegendőnek tartotta a "vitaminok (A, D)" formájú jelölést is, ezért a hosszúra nyúlt ügy a Kúria, illetve - előzetes döntéshozatali eljárás formájában - a luxemburgi Európai Bíróság elé került, amely idén márciusi ítéletében végül az Upfield Hungary Kft.-nek adott igazat.
A megnevezésekkel és a jelölésekkel kapcsolatban egyre több probléma merül fel a magyar tejpiacon, így az ágazati ügyek száma is folyamatosan növekszik. Mint az agrárszektor.hu híradásából kiderült, a TT a közelmúltban a francia Danone ellen is bejelentést tett a Nébih-nél, mert a szervezet szerint a cég új növényi alapú zabitalának - tejre utaló - megnevezése szintén megtévesztő lehet a fogyasztók számára. Nemrég pedig a péceli Vegan Health Kft. túró helyettesítőként meghatározott, "Rögös krém" elnevezésű alternatív növényi terméke ellen is felléptek, mivel az Európai Bizottság döntése alapján a magyar "Rögös túró" hagyományos különleges termék védettséget kapott, így a "rögös" megnevezés az állati eredetű túrót illeti meg. A "Rögös krém" elnevezés képzavart is tükrözhet, mivel a Magyar Élelmiszerkönyv szerint egy termék nem lehet egyszerre rögös és krémes - véli a TT.
A termékjelölésekkel összefüggő gondok hátterében az áll, hogy egyre erősödik a verseny a hazai tejpiacon, a növényi alapú termékek pedig vásárlókat hódítanak el a valódi tejekből készült árucikkektől. Az alapvető gondot ugyanakkor nem önmagában az alternatív termékek megjelenése és terjedése okozza, hanem az a gyakorlat, hogy egyes gyártók a növényi termékeket a fogyasztók által megszokott, hagyományos tejtermékekhez hasonló megnevezésekkel látják el. Ez pedig tejágazati vélemények szerint ellentétes az uniós szabályozással, és a fogyasztók megtévesztésén túl tisztességtelen versenyelőnyhöz juttathatja a vitatható jelöléseket alkalmazó cégeket.