Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A 2019 év rendkívüli szárazsággal indult. Ez főleg a korán vetendő kultúráknál, mint a gyökérzöldségek, a hagymafélék vagy a zöldborsó nehezítette a munkát. Az április végi csapadék jelentősen javított a talajok nedvességállapotán, május végére szinte az egész országban pótlásra került az addigi 150 - 200 mm hiányzó csapadékmennyiség. A május lényegesen hűvösebb volt, mint az elmúlt évben, ezért a növények döntő többsége nehezen indult fejlődésnek, viszont pár hűvösebb klímát kedvelő zöldségfaj kimondottan jól érezte magát, például a zöldborsó vagy a káposztafélék. Június-júliusban a sokéves átlaghoz képest valamivel több csapadék hullott, az eloszlás egyenletesnek volt mondható. Az idei évben a tartós hőséggel járó időszakok korán, már nyár elején jelentkeztek, ez a legtöbb növénykultúrára negatívan hatott. Több növényvédelmi probléma jelentkezett, mint egy évvel korábban, főleg baktérium és gomba eredetű betegségek okoztak kárt több termesztett kultúránál. Elmondható, hogy egy-egy fontosabb szabadföldön termesztett zöldségfaj eddigi és várható eredményeit nagymértékben befolyásolták a szélsőséges időjárási körülmények. A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összegyűjtötte, hogyan teljesítettek eddig az idei évben a fontosabb szabadföldön termesztett zöldségfajok.
Zöldborsó
Az elmúlt év katasztrofálisan sikerült a zöldborsót termelők számára. A várt országos 5,5-5,8 t/ha közötti hozamok helyett csak 3,8-4,0 t/ha közötti mennyiségeket tudtak betakarítani 2018-ban. 2019-ben sem indult könnyen az év, mert a tavaszi csapadékhiány miatt szinte "porszáraz" talajba vetettek a gazdák. Az április közepéig elvetett borsók csak kelesztő öntözéssel keltek ki. A hűvös, csapadékos május kimondottan kedvezett a zöldborsónak, jó termés ígérkezett annak ellenére, hogy a korai vetéseknél azért voltak tőhiányok, vírus okozta problémák. A június 10. körül érkező hőhullám, a több napon keresztül tartó hőség a jelentősen rontotta a várakozásokat. A korai vetések betakarítása ekkor már javában folyt, itt komoly minőségromlást okozott 35-38 oC-os hőség. Az ebben az időszakban épp virágzásban lévő középkései és kései fajtáknál komoly kötődési problémák jelentkeztek. Ennek következtében a tervezett 5,6 - 5,8 t/ha közötti országos termésátlag helyett az átlag 4,8 - 5 t/ha körül alakult. Ez azonban annyira alacsony, hogy éppen csak fedezi a termelés költségeit. A termelőkkel beszélgetve várható, hogy jövőre tovább csökken a zöldborsó termőterülete, mert egyre kockázatosabb lesz a termesztés, elsősorban a meleg miatt.
Csemegekukorica
A feldolgozóipar részére idén kevesebb csemegekukorica került főnövényként elvetésre, mint 2018-ban. Ez annak ellenére történt így, hogy a tavalyi kisebb termés az idei évre jó piaci lehetőségeket körvonalazott. Később másodvetések ezt részben korrigálták, így végül idén mintegy 32 ezer hektár körüli területre került csemegekukorica. A szezon a zöldborsóhoz hasonlóan nehezen indult, április közepéig-végéig a rendkívüli aszály, később a hűvös május nem kedvezett a kukorica fejlődésének. A gondos tervezés, a vetések ütemezése ellenére július végére, augusztus elejére a betakarítás összetorlódott. A kánikula miatt az érés is felgyorsult, gyakori volt, hogy mire a tábla betakarításra került volna, a szemek már túlértek. A feldolgozói kapacitások hiánya miatt ebben az időszakban jelentős mennyiségű termést nem tudtak betakarítani. A másodvetések betakarítása még javában folyik, azonban már látható, hogy az idei év termésmennyiség szempontjából átlagos lesz. A jelenlegi becslések szerint a csemegekukorica idei mennyisége nem fogja elérni az előzetes várakozások alapján remélt 500 ezer tonnát.
Ipari paradicsom
Nehezen indult a szezon, április végétől - május végéig az esőzések feláztatták a talajokat, melynek következtében csúszott a palánták kiültetése. A szokatlanul hűvös május negatívan hatott a fejlődésre, ami a betakarítás idejét is eltolta. A megszokotthoz képest 7-10 nappal később, augusztus 15-én kezdődtek meg a betakarítási munkák. A júliusi és augusztusi időjárás miatt a fajták várhatóan "összeérnek", szeptember 10. és 20 között várhatóan munkacsúcs alakul ki. A betakarítás valószínűleg szeptember végén fejeződik be. Idén a hosszú tenyész idejű fajták és a helyre vetések is "vizsgáznak", mennyire tűrik a "lábon tartást". A szélsőséges időjárás ellenére az állományok jók, az eddig betakarított táblákon a minőség és a mennyiség is jónak mondható. Nagy kérdés a betakarítás szempontjából, hogy milyen lesz az időjárás szeptember hátralevő időszakában. A tervezett 125-130 ezer tonna betakarított mennyiségre reális esély van.
Hagymafélék
A fokhagyma betakarítása mostanra megtörtént. A legtöbb termelő átlagos évet tudhat maga mögött, az előzetes becslések szerint 6-7 t/ha közötti átlagos hozammal. Tavasszal a nagy aszály, május-júniusban a sok csapadék okozott problémákat. A tárolhatóságra a betakarítás táján hulló esők nem hatnak kedvezően. A vöröshagyma vetésénél még rendkívüli aszály volt, ezért csak öntözés mellett tudtak kikelni a növények. Májustól aránylag kedvező volt az időjárás a hagymák fejlődéséhez. A sok csapadék miatt azonban növényvédelmi problémák adódtak, amelyek mennyiségi és - tárolási hagyma esetén - minőségi veszteségeket is okozhatnak. A vöröshagymát termelők a tavalyinál mindenképpen jobb évre, összességében véve azonban csak egy átlagos évre számíthatnak. A betakarítás a vége felé közeledik. Jelenleg a termelői árak kielégítőnek mondhatók. Azt, hogy a termelők ténylegesen milyen jövedelemhez jutnak, még az európai hagymahelyzet is befolyásolja majd.
Gyökérzöldségek
A kora tavaszi aszályos időszakban, a vetések idején a magok többnyire száraz talajba kerültek, ezért kelesztő öntözésre volt szükség, hogy az állományok kelését biztosítani lehessen. A május - július időszakban hulló csapadék jótékonyan hatott a növények fejlődésére. A betakarítás még messze van, nagyobb mennyiségek október folyamán kerülnek felszedésre. Komolyabb növényvédelmi problémák eddig nem jelentkeztek, helyenként a gyomosodás jelent gondot a gazdáknak. A terméskilátások egyelőre bíztatók.
Káposztafélék
A káposztaféléknek az idei termesztési szezon összességében kedvezett, kivéve az augusztusi hőségnapokat. Mivel az egyes fajok és ezen belül még a fajták is eltérő tenyészidővel rendelkeznek, melyekhez többféle termesztéstechnológia és ültetési idő társul, az időjárásnak eltérő hatása van az egyes kultúrákra. A növényvédelmi helyzetet tekintve helyenként jelentős problémát okoztak a fitopatogén gombák és a baktériumok. Az állati kártevők közül több is megjelent az állományokban és néhol jelentős károkat okoztak. Kártételükre még szeptember folyamán is számítani lehet. Az eddigiek alapján kialakult kép szerint a termelők egy átlagos évre számíthatnak.
Paprikafélék (étkezési és fűszerpaprika)
Az étkezési paprika termesztése szabadföldön jelentősen visszaesett az elmúlt években, már csak körülbelül 650-700 hektáron folyik a termesztés. A fűszerpaprika termőterülete 1 800 - 1 900 hektár között van. Az idei időjárás nem kedvezett az étkezési paprikát szabadföldön termesztőknek. A hűvös, csapadékos május miatt a növények fejlődése vontatott volt, a hideg talaj negatívan hatott a gyökérképződésre. A sok csapadék miatt erős fertőzési nyomás alakult ki, különböző fitopatogén gombák és a Xanthomonas baktérium is komoly problémákat okozott a termelőknek. Az idei év megmutatta, milyen nagy lehet a rezisztens fajták szerepe. A fűszerpaprika minőségére az augusztus végi meleg kedvező hatással volt. A paprikatermelők egyelőre gyenge vagy közepes szezonra számíthatnak az idén. Az eredményeken még javíthat, ha a szeptemberi időjárás kedvezően alakul, valamint ha az első őszi fagyok későn jelentkeznek.
Dinnyefélék
Idén 4 600 - 4 700 hektár a dinnye termőterülete Magyarországon. Az előző évhez képest Békés megyében területcsökkenés, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében területnövekedés következett be. Az ültetések a szokott időben megtörténtek, de a rendkívül hűvös májusnak köszönhetően a tavalyi évhez képest idén az első tömeges szedések 10 - 14 nappal később történtek meg. A virágzáskori hűvös éjszakák miatt az első kötések sem alakultak megfelelően, így a betakarított mennyiségek is kisebbek voltak az ilyenkor megszokottnál. A magyar dinnye komolyabb volumenekben idén július 8 - 10. körül jelent meg a piacokon, de túlkínálat nem volt. Az értékesítést idén is megzavarta egy "akciózás", mely az indokolatlanul alacsony árral okozott némi zavart, szerencsére a helyzet viszonylag hamar rendeződött. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termőterületeken termett dinnye nagyobb tömegben augusztus 5 - 10. között jelent meg a hazai piacokon. Ekkorra a békési dinnye zöme kifutott, így belpiaci konkurencia nem alakult ki, kiegyensúlyozott volt a kínálat. Az augusztusi időjárás a fogyasztásra pozitívan hatott.
Minőség tekintetében a 2019 év nem volt olyan kimagasló, mint az előző. A minőségi problémákat részben az időjárás, részben a szakmai-termesztéstechnológiai hibák, részben a felvásárláshoz kapcsolódó körülmények okozták. A jövőben a dinnyetermelőknek nagyobb összefogásra, magasabb szintű integrációra lesz szükségük ahhoz, hogy a mind a hazai, mind a külpiacokon jobban érvényesüljenek és a garantált minőség mellett a fogyasztók bizalmát is megtartják. A várakozások szerint 175 - 180 ezer tonnás lehet az idei görögdinnye termés, a szezon szeptember közepéig tarthat.
A sárgadinnye idei termőterülete 450 hektár körüli, a termelés 60 %-ban már fóliás. A termés mennyisége a tavalyi 16 - 17 ezer tonnás szint körül alakulhat.
A hajtatott zöldségfélékre az időjárási viszonyok kevésbé hatnak, mint a szabadföldi zöldségfélékre. Az elmúlt évek termesztéstechnológiai és technikai fejlesztésének köszönhetően főleg a melegigényes kultúráknál (paprika, paradicsom, uborka) megállt a területi csökkenés, ezzel párhuzamosan tovább javultak a hozamok és a minőség. A termelői árak is kedvezően alakultak 2019-ben, mely ellensúlyozta a megnövekedett termelési költségeket. Az akut munkaerő-hiány továbbra is gond, nem csak a hajtatásban, de az összes kertészeti alágazatban. A jelentősen megnövekedett bérköltségek ellenére sem mennyiségben, sem minőségben nincs megfelelő munkaerő, mely sok esetben a fejlesztéseket hátráltatja.
Paprikafélék
Mindhárom fontos fajtatípusnál (TV, Hegyes erős, Kápia) a piac szinte mindig keresleti volt, kivéve az augusztus hónapot. Ez érzékelhető volt a termelői és fogyasztói árakban egyaránt. A hűvös május miatt a hidegfóliás állományok szedése később kezdődött, ez az idei szezont jobban széthúzta. Idén 1 500 - 1 550 hektár termőterületről várhatóan 180 - 185 ezer tonna étkezési paprikát takarítanak be az üvegházi és fóliás termelést folytató kertészek. Kisebb növényvédelmi problémák az idén is jelentkeztek. Május és június folyamán erős levéltetű fertőzés alakult ki, júliusban és augusztusban a tripsz jelentett gondot a termesztőknek. Augusztus közepétől a bagolylepke lárvák és a poloskák keserítik a hajtató kertészek életét. Becslések szerint az integrált biológiai növényvédelem aránya országosan meghaladja a 70 %-ot.
Paradicsom
A Vidékfejelesztési Pályázat adta lehetőségnek köszönhetően újabb korszerű üvegházakban kezdték meg a termelést a 2019 évben. A modern termesztőberendezésekben 100 %-os az integrált biológiai növényvédelem. A termesztésben tovább nőtt a koktélparadicsom aránya. A piac augusztus második felét kivéve eddig keresleti volt, július végén és augusztus elején enyhe hiányhelyzet alakult ki. Ez megmutatkozott a termelői és fogyasztói árakban is. A várakozások szerint az idei évben 130 ezer tonna hajtatott paradicsom kerül betakarításra. 2020-ban még további üvegházi felületeken indul majd meg a termelés, ezért növelni kell a termelői összefogás szintjét és új értékesítési csatornákat kell találni.
Kígyóuborka
Mind a termelés, mind a piac az év eddigi időszakában kiegyensúlyozott volt. A tavalyihoz képest valamelyest nőtt a termőterület, a növekedés 5 - 8 hektár közötti, újonnan létesült korszerű üvegházakban kezdődött meg a termesztés. Növényvédelmi szempontból 2019 átlagos évnek mondható. Továbbra is atkák okozzák a legnagyobb gondot. Május és október között további piaci lehetőségek tárultak fel mind a hazai, mind az export piacokon. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználására, az igények kielégítésére már megvannak a korszerű termesztéstechnológiák is.
Káposztafélék
Tovább csökkent a hajtatott káposztafélék termőterülete. A káposztafélék hajtatását többnyire elavultnak számító kis légterű fóliasátrakban végzik, azonban egyre több termelő hagy fel az ilyen jellegű tevékenységgel. Az idei év első harmadában az időjárás kedvezett a termelőknek, időben történtek meg a betakarítások, a mennyiségek és a minőség is jónak volt mondható. A skandináv országok jó export lehetőségnek bizonyultak. A termelői árak kedvezően alakultak, így a káposztafélék hajtatásával foglalkozó kertészek jó évet zárhattak.
A zöldségágazat ez évi nyolc hónapjának teljesítménye jobban alakul, mint a megelőző év azonos időszakában. Mennyiségi rekordok ugyan nem születtek, de a legtöbb növényfaj esetében a termelői árak és a minőség is jobban alakult a tavalyinál. A korszerű technológiával dolgozó, magas minőséget és nagy hozamokat produkáló termelők mindenképpen eredményes évet zárhatnak majd. Az idei év szélsőséges időjárásra is azt mutatja, hogy csak korszerű technológia mellett (öntözés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, korszerű fajta) lehet biztonságosan és eredményesen termelni. Jelentősen növekedett az értékesített áru mennyisége, főleg a belföldi értékesítés volumene nőtt. Növekszik a friss, minőségi terméket keresők aránya is. Az ágazat fejlődését továbbra is hátráltatja az akut munkaerőhiány, az adózás hiányossága (ÁFA, őstermelés) a fekete- és szürke kereskedelem még mindig magas aránya. További erőfeszítéseket kell tenni az integráció területén, melynek együtt kell megjelenni a termelés és az értékesítés területén.
