Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Kenyérgondunk nem lesz, legalábbis ami a mennyiséget illeti - írja a Népszava. A szükséges 1,2 millió tonna malmi minőség biztosan a raktárakba kerül. Az árak azonban rövidesen ismét feljebb kúsznak a boltokban. Igaz, az előrejelzések szerint a sütőipari termékek esetében az arányok meg sem közelítik a gyümölcs-, vagy a zöldségdrágulás mértékét. Óvatos becslések szerint a pékáruk átlagosan 6-8 százalék közötti áremelésére lehet számítani. Az okok között szerepel a búza, és így a liszt drágulása - ennek mintegy 75 százaléka jelenik meg közvetlenül a kenyér árában -, de a munkabér, az energiaár is emeli a pékek önköltségét, a gyenge forintról nem is szólva, hiszen több adalékanyagot importból szereznek be az üzemek.
A korábbi 1,2 millió hektár helyett immár hosszabb ideje 900-950 ezer hektár a gabona termőterülete. Idén mintegy 4,5 millió tonna búzát takarítottak be. Ahol az esőzések előtt sikerült learatni a gabonát, ott jobb minőségű búzát tárolhatnak be a gazdák, mint ahol a csapadék az aratás alatt érkezett. Idén az időjárási viszonyok miatt az étkezési, illetve a javító minőségű búza a termés negyedét teszi majd ki. Kedvező években, amikor a betakarításkor nem esik az eső, ez az arány elérheti a 80 százalékot is. A minőség még javulhat valamelyest a tároláskor, mert ez idő alatt tovább érnek a szemek - nyilatkozta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke. Az aszály és a csapadék éppen két jó gabonatermő megyében, Békésben és Csongrádban okozta a legnagyobb kárt. Egyébként az országban "párducfoltosan" akár egy régión belül is előfordult helyi aszály, illetve özönvízszerű esőzés, és így a termés mennyisége és minősége is igen változatos képet mutatott. Ahol a gabona vízben állt, ott a gombabetegségek, mint a fuzárium is nagyobb veszteséget okozott.
A gabonatermesztők közül sokan ráálltak a precíziós művelésre és korszerű, műhold segítségével (GPS-szel) irányított traktorokkal, kombájnokkal végzik a talajelőkészítő munkákat, a vetést-aratást. Rengeteg uniós és hazai forrásából finanszírozták ezeket a beruházásokat, ám a legutóbbi időkig import vetőmagot használtak. Mára azonban a piacon megjelentek a hazai nemesítésű, a szélsőséges időjárási viszonyokat is jobban tűrő fajták is, amelyek idén már bizonyíthattak. Ezeknek a vetőmagoknak a nemesítésekor a kutatók - a martonvásári, szegedi és a többi kutató intézetben - figyelembe vették a helyi adottságokat is, és ezért is versenyképesek a nagy nemzetközi fajtákkal. Idén a klímaváltozás számlájára írt szeszélyes időjárás ellenére is magasabb gabonaárakat érhetnek el a gazdák, mint tavaly. Akkor 44-45 ezer forintért kínálták a termelők a búza tonnáját, most 50-55 ezer, de akár 60 ezerig is fölkapaszkodhatnak az árak. A takarmánybúza is drágul, de ennél azért alacsonyabb áron kelhet el. A malomipar minőségtől függően átlagosan 5-10 százalékkal magasabb áron vásárolja fel idén a liszt alapanyagát, a gabonát, mint 2019-ben, arról azonban hogy ez hogyan és mikor jelenik meg a liszt árában, azt nehéz lenne megmondani. Talán annyit meg lehet kockáztatni, hogy kora ősszel emelkedhetnek a liszt árak, de ez malmonként is eltérő mértékű lehet - említette Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. A malmok többségében még lehetnek átmenő készletek, de azok legföljebb 1-2 hónapra elegendőek.