Az idei év viszontagságos körülményei ellenére a hazai pékségek több mint félszáz terméket mutattak be a Magyar Pékszövetség rendhagyó versenyén. A megmérettetésre bármilyen sütőipari vállalkozás nevezhetett, függetlenül attól, hogy tagja-e a szervezetnek. Idén három kategóriában várták a termékeket. A kétfordulós zsűrizés során az ítészek körültekintően vizsgálták a kenyereket és péksüteményeket, betartva a Magyar Élelmiszerkönyv szigorú szabályrendszerét. Az első körös, ötfős előzsűrizés után 18 kenyér és 7 sétáló sütemény került behívásra a második körös bírálatra, ahol a sajtó munkatársai is megkóstolhatták a versenytermékeket. Az ítészek azokra a minőségi jegyekre fókuszáltak, amelyek meghatározzák egy termék karakterét. Mustra alá vették a péktermékek illatát, ízét, megvizsgálták a kenyerek héjazatát, bélzetét és nem utolsó sorban szemügyre vették a külalakot. Ezek a szempontok markánsan meghatározzák és befolyásolják az élvezeti értéket és minőséget - derült ki a Pékszövetség közleményéből.

Az augusztusi nemzeti ünnep az államalapítást, Szent István szentté avatását valamint az aratás végét jelképezi. A Pékszövetség szakemberei évről-évre ennek az ünnepkörnek a tiszteletére sütik meg kenyereiket. A hagyományosan aratás után, Szent István napra sütötték az új búzából az első kenyeret. Ahogy a közleményben fogalmaztak, "a kenyér az emberi táplálkozás alapvető élelmiszere, ezért ősidők óta nagy becsben tartják. A búza termesztés hazánkban évszázadok óta nagy tiszteletnek örvend. Az Új Kenyér vallásos ünnepe is a népi aratóünnephez kapcsolódik. Ezen a napon aratási felvonulást tartottak, elzarándokoltak a templomhoz, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. A kenyér az életet, a megélhetést és az otthon melegét szimbolizálja. A kenyér aljára, annak megszegése előtt keresztet vetettek, ezzel is kimutatva a hálát, ami a kenyeret megilleti." Ennek jegyében a Magyar Pékszövetség már 2011 óta rendezi meg versenyét, ahol hagyományos kovászos eljárással, kizárólag magyar, természetes alapanyagok felhasználásával sütött kenyereket gyártó pékségek indulnak az ország minden tájáról. A fogyasztók az ünnep alkalmával a Magyar Ízek utcája rendezvénysorozat keretében, a Várkert Bazár sétányon kóstolhatja meg először az Év Kenyerét, megismerkedhet a Batátás kenyérrel, és egy csodálatos, szilvalekvárral töltött Sétáló sütemény elfogyasztása közben betekintést nyer a gabona múltjába, jelenébe és jövőjébe.

A Szent István napi Kenyér első helyezettje a balmazújvárosi Gulyás kenyér, amit a Balmaz Sütöde Kft. kemencéiben sütöttek ropogósra, felelevenítve a gulyások békés életének egyik alapvető élelmiszerét. A Balmaz Sütöde Kft. immáron három évtizede kiváló minőségű alapanyagok felhasználásával készíti péktermékeit a hajdúságiak nagy örömére. A családi vállalkozás szaküzletei tíz településen szolgálják ki a vásárlókat. A régi hagyományokat megőrizve, az új trendek mentén alkották meg Szent István napi kenyerüket. Az idei nyertes kenyér a hosszú érlelésű, kovásszal készült. Négyféle lisztet használtak fel, többek között a teljes kiőrlésű liszt is gazdagítja a terméküket. A kenyér jól átsült, vastag héjazattal rendelkezik. Ez biztosítja a régi paraszti kenyereknek megfelelő akár 10-15 napos eltarthatóságot.

- mondta Fülep Zsolt, a Balmaz Sütöde Kft. ügyvezető igazgatója.

Az innovatív kategória nyertesének a Batátás kenyeret választotta a hétfős szakmai zsűri. A Varga Pékség 95 Kft. terméke az Alföld déli peremének természeti adottságainak egyik alapvető növényének, a batátának a jellegzetes alapízét rejti magában. A sárgás bélzettel rendelkező kenyér az egészséges fogyasztói trendeket szem előtt tartva, a hagyományok mentén, élesztő nélküli technológiával készült. A Duna-Tisza közi hátságon fekvő Ásotthalom egyik jellegzetes növényét, a batátát összeboronálták az alakorral. Az édesburgonya és az ősi, egyszemű búza szerelmének köszönhetően született meg a Batátás kenyér a mórahalomi pékség kemencéjében.

- tájékoztatott Varga Ferenc, a huszonhét éve működő mórahalmi pékség ügyvezetője.