Hónapok óta átlagon felül drágultak az élelmiszerek, a legdurvábban a gyümölcsök ára emelkedett: a málna kilója háromezer forint körül van, az alma majdnem a duplájába kerül, mint egy éve. Ami az átlagot illeti, a júliusi 3,9%-kal az összes uniós ország közül Magyarországon volt a leggyorsabb a pénzromlás üteme, írta meg a 24.hu. Az áremelkedések miatt érezhetően nőttek a családok kiadásai, ezért a politikusok és a szakértők egy része áfacsökkentést sürget.

Az általános áfakulcsot 2012 januárjától emelték a korábbi 25%-ról 27-re. 2015-ben a szarvarmarha-, juh- és kecskehússal kezdődött az áfacsökkentés (5%-ra), aztán 2016-ban a lakásáfa és a sertés tőkehús áfája csökkent ugyanilyen mértékben. (A lakásáfa csak átmenetileg, fő szabályként a múlt év végéig.) 2017-ben a baromfihúsok, a friss tej és a tojás áfája ment le 27%-ról 5%-ra, az éttermi étkezés és az internet áfája pedig ugyanebben az évben előbb 18%-ra csökkent, majd a következő évben 5%-ra mérséklődött. 2018-ban a hal és a sertésbelsőség is az 5%-os áfakulcs alá került a 27%-os kategóriából, 2018-ban az UHT- és az ESL-tejek szintén. A szálláshelyek áfája először még az előző kormány alatt, 2009 júliusától mérséklődött, 18%-ra, majd 2020-tól az is 5%-ra olvadt, de párhuzamosan januártól bevezettek egy új adót a szállásadóknál, a 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulást.

Az egyes élelmiszereket vizsgálva a Központi Statisztikai Hivatal számai azt mutatják, hogy önmagában az áfacsökkentés nem hozott tartós árcsökkenést, még ha volt is ilyen átmeneti hatás. A marhahúsnál az áfacsökkentés évében nem mérséklődtek az árak, a sertéshúsnál igen, ám mindkettőnél rögtön a következő évben újra növekedésnek indultak, hamarosan elhagyva az áfacsökkentés előtti árakat is. A baromfihúsnál érzékelhető visszaesést hozott az árakban az áfacsökkentés, és a mellfilé kivételével pár évig fenn is maradt ez a hatás. A tojásnál kevésbé látványos a változás. A halnál nem állította meg az árnövekedést az áfacsökkentés, az ESL-tejeknél árcsökkentő hatású volt, de csak az adott évben.

A GKI igazgatója, Czelleng Ádám szerint részpiac- és termékfüggő, hogy az áfacsökkentés milyen hatással van az árakra, a mikropiacok és a heterogén szereplők nagyon eltérően reagálhatnak. Az áfacsökkentésnek lehet átmeneti kedvező hatása az élelmiszerárakra, de hogy tartósan alacsony árakat hozna, az erősen kérdéses. Agrárszakemberek szerint az embereknek a dráguló munkaerő, a szükséges fejlesztések és a szélsőséges időjárás miatt tartósan magasabb élelmiszerárakra kell berendezkednie.

Czelleng Ádám arra is felhívta a figyelmet, hogy a bázishatás kiesésével a következő évben már mérsékeltebb élelmiszerinflációra lehet számítani, a jelenlegi  7,5-8% helyett 3% körülire. Ha most csökkentenék az áfát, az még tompíthatná az árnövekedést, de hosszabb távon ilyen hatás akkor sem várható.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a vállalkozók megtehetik, ott többnyire megtartják az áfacsökkentés előnyét, vagyis nem adják olcsóbban a termékeiket, inkább saját jövedelmüket növelik. Innen közelítve, a mostanihoz hasonló válságban a veszteséget elszenvedő vállalkozások segítése is lehet az áfacsökkentés célja, ösztönözve a munkahelymegtartást, jegyezte meg a GKI igazgatója.

Ha a vásárlóerő, illetve a kereslet megtartása a cél a válságban, az megint más kérdés. Egyelőre nem nagyon érződik ezen a téren a visszaesés, de Czelleng Ádám szerint a világ még nem jutott túl a krízisen. Bőven lehetnek elhúzódó hatások, az állásukat elvesztők bizonytalan anyagi helyzete, a tartalékaikat felélő, idővel becsődölő vállalkozásoknál jelentkező későbbi elbocsátások hathatnak ebbe az irányba.

Az indexek most V-alakú (gyors) kilábalást mutatnak, de hogy ez valóban teljesül-e, azzal kapcsolatban vannak kétségei a szakértőnek, de elképzelhetőnek tartja, hogy egy idő után lassulni fog a visszarendeződés. A vásárlóerő miatt és a munkahelyek megtartásához Czelleng Ádám szerinte szükséges lehet az élelmiszereknél az áfacsökkentés, ám ez sem feltétlenül jelent dezinflációs hatást. Bizonyos részpiacokon lehet árcsökkenés, például ahol különösen nagy a verseny, és domináns a hazai termékek aránya. Ez is segítheti a vásárlóerő és a munkahelyek megtartását. A rekordmagas áfa fenntartása válsághelyzetben legalábbis megkérdőjelezhető, de kérdés, belefér-e a költségvetésbe a csökkentése.

A Pénzügyminisztérium szerint sem hatékony eszköz az áfacsökkentés az árak megfékezésére, és a költségvetés teherbíró képességétől is függ, mérsékelhető-e a forgalmi adó, hiszen az áfa a legnagyobb tétel a büdzsé bevételi oldalán. Czelleng Ádám ugyanakkor úgy véli, a válságra tekintettel az alapvető élelmiszerek áfáját érdemes lehet lefaragni. Szerinte ha csak az alapélelmiszerek áfáját csökkentenék, többféle hatás jelentkezhet. Megtorpanhat ezeknek a termékeknek az árnövekedése, és lehetséges, hogy az emberek többet vásárolnának belőlük. A többletkereslet pedig betölthetné azt az űrt, ami kiesne az áraknál. Ha viszont az adott terméknél úgy nő a kereslet, hogy a nagy verseny miatt az árak nem csökkennek, a kereskedőnek többletnyeresége keletkezik, ami többlet-adóbevételt, többletfoglalkoztatást és ezen keresztül is plusz adóbevételt jelenthet a költségvetésnek. Tehát összességében akár pozitív hatással is lehet a költségvetésre az áfacsökkentés, véli a szakértő.