Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Véget ért a február, így most már elmondhatjuk, hogy az élelmiszerárstopok több mint egy éve vannak velünk. Orbán Viktor 2022. január 12-én jelentette be, hogy február 1-jétől néhány alapvető élelmiszer árát hatóságilag fogják meghatározni. Az érintett termékek ára a 2021. október 15-i szintnél nem lehet magasabb, és bár az intézkedést a kormány eredetileg három hónaposra tervezte, ám azóta újra és újra meghosszabbítottásra került, legutoljára decemberben. Az összesen 9 terméket (csirkemell, csirke far-hát, sertéscomb, 2,8%-os UHT-tej, kristálycukor, napraforgó-étolaj, búzafinomliszt, friss tojás és étkezési burgonya) érintő ársapka a jelenlegi tudásunk szerint 2023. április 30-ig lesz életben, vagyis az utolsó meghosszabbítás félidejében járunk most.
Most lehull a lepel: kiderült az igazság az árstopos élelmiszerekről
Az elmúlt időszakban azonban nem állt meg az élelmiszerárak emelkedése, ami felveti a kérdést: mi várható az ársapkás termékeknél az intézkedés kivezetése után? Az nem kérdés, hogy drágábbak lesznek-e, az viszont nagyon nem mindegy, hogy milyen mértékben? Az Agrárszektor ezért megkérdezte Raskó György agrárközgazdászt, hogy mire kell felkészülnie a fogyasztóknak a következő időszakban.
A szakember szerint a 2,8%-os UHT-tej kivételével a nagy nemzetközi láncoknál van elegendő az árstopos élelmiszerekből, így ezeknél nem kell áruhiánytól tartani. A tej viszont más lapra tartozik, abból még a nagy üzletekben sincs mindig elegendő, gyakran csak reggelente lehet kapni az ársapkás tejből - mondta az agrárközgazdász. Raskó György ugyanakkor rámutatott, hogy a falusi kisboltok üzemeltetői nem tudják áthárítani a beszerzési és az eladási ár közötti különbséget a fogyasztókra, így ezeknek az üzleteknek nehéz hozzájutnia az ársapkás termékekhez, amelyekből így hiány keletkezik. De nem azért, mert nem lehet beszerezni, hanem mert túlságosan nagy a veszteség ezeken, és ezt a kisebb boltok már nem engedhetik meg maguknak. Így ezek a boltok vagy bezárnak - mostanra már legalább 4 ezer ilyen boltról van tudomása a szakembereknek -, vagy pedig ezeket a termékeket nem rakják ki a pultra, polcokra. (Ezzel viszont egy esetleges bírságot kockáztatnak.)
Raskó György beszélt arról is, hogy a fogyasztók az árstopos termékek közül a tartós élelmiszernek minősülő termékekből, így a lisztből, cukorból és étolajból mintegy 1,5-ször annyit vásároltak az elmúlt egy évben, mint amennyit egyébként szoktak. Ez az agrárközgazdász szerint jellemzően spekulációs célú felvásárlás, ami azért történt, mert ilyen olcsók voltak az érintett termékek. Ha valakinek van valamiféle raktárhelyisége otthon, akkor megpróbál annyi cukrot vásárolni, amennyit csak el tud tárolni. A cukor esetében különösen kirívóak a számok, a szakember elmondása alapján az elmúlt évben a magyarok a normál fogyasztási mennyiségnél több mint 60%-kal több cukrot vásároltak.
A húsok kapcsán a szakember elmondta, hogy a sertéscombon mostanáig minimális vesztesége volt a boltoknak, amit még el tudtak viselni. Azonban az élelmiszerdrágulások most egy olyan szakaszba léptek, hogy a sertéshús ára is meg fog emelkedni, az ezzel kapcsolatos veszteség pedig olyan mértékű lesz, hogy átmenetileg a sertéshús is hiánycikknek fog számítani a közeljövőben - vélte Raskó György, hozzátéve, hogy a csirkemellnél ez a folyamat már lezajlott. Mint mondta, mivel romlandó termékről van szó, plusz a lakosság fagyasztási és tárolási kapacitásai meglehetősen korlátozottak, így a húsoknál nem valósulhatott meg olyan mértékű készletezés, mint a tartós élelmiszereknél.
A világ élelmiszerpiacán (a húsok kivételével) minden terméknek csökken a termelői ára, és már a nyersanyagok oldaláról sincs akkora nyomás, ezért az infláció várhatóan le fog csökkenni. Ha marad ez a trend, akkor előbb-utóbb az ársapkás termékeknél sem lesz komolyabb vesztesége az üzleteknek a beszerzésen
- vélte Raskó György.
Az agrárközgazdász beszélt arról is, hogy több kísérlet is volt az élelmiszerárstop kivezetésére a határidő lejárta előtt, még miniszteri előterjesztés is volt ebben az ügyben. Ám mivel a fogyasztók részéről komoly támogatottsága van az intézkedésnek, nevezetesen a lakosság több mint 50%-a szeretné, hogy maradjon, ezért Orbán Viktor miniszterelnök arra következtet, hogy érvényben kell hagyni az árstopot. A miniszterelnök korábban úgy fogalmazott, hogy az ársapka addig marad, amíg tetszik az embereknek. És ha a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a lakosság továbbra is szeretné a hatósági árak megmaradását, akkor újra meg fogják hosszabbítani az intézkedést, akár 3 hónapra is - vélte a szakember. Ha azonban a lakosság úgy gondolja, hogy meg kell szüntetni, akkor el is fogják törölni.
Ha május 1-jével megszüntetnék az árstopot, akkor jelentős áremelkedésre lehetne számítani az érintett élelmiszereknél. Az étolaj 60-70%-kal, a liszt legalább 50%-kal, sertéscomb és csirkemell 30%-kal, cukor pedig 100%-kal drágulna. Ezért húzza el a kivezetést a kormány, mivel ezeknek a termékeknek az ára nem fog a 2021. októberi árszintre visszaesni. Az élelmiszerek árszintjének egyszer át kell esnie a növekedésen, de ha az ársapkát eltörlik, biztosan nem fog egy számjegyűre csökkenni az infláció. Raskó György kizártnak tartja, hogy ez karácsonyig bekövetkezzen, miközben az Európai Unió átlagában már 10% alatti az infláció, vagyis óriási a kontraszt a hazai és az uniós viszonyok között.
Arra a kérdésre, hogy milyen mértékű áremelkedéssel járhat az árstop kivezetése, az agrárközgazdász elmondta, hogy a statisztikában az élelmiszer-infláció 2,5-3%-kal fog megugrani az intézkedés kivezetésének pillanatában, ez pedig mintegy 1%-kal fogja emelni az általános inflációt. Az import élelmiszerek kapcsán Raskó György beszélt arról is, hogy napjainkban azért ilyen jelentős mértékű az élelmiszerimport Magyarországon, mert a forint annyira megerősödött, hogy számos élelmiszer, zöldség-gyümölcs olcsóbban szerezhető be külföldről. A szakember szerint a forint az utóbbi időszakban jó 10%-ot erősödött, ami egyben azt jelenti, hogy az import beszerzés is 10 százalékponttal csökkent a nagykereskedők és a boltosok számára. Emiatt is tudták a vaj és a sajtok árát csökkenteni - mutatott rá az agrárközgazdász, hozzátéve, hogy ha a forint továbbra is ilyen erős marad, valószínűleg más termékek árszintje is csökkenni fog.
Az importált élelmiszerek mennyisége azonban idén még nem fog csökkenni. Ha nagyon jó lesz az új termés mindenből (gyümölcs, zöldség, gabona, stb.), akkor elképzelhető, hogy az import termékek aránya a második félévben, de inkább szeptembertől kezdődően elkezd csökkenni. De ha a forint ismét gyengélkedni kezd, akkor az tovább fogja gerjeszteni az inflációt, hiszen most az erős forint miatt deflációs folyamatok vannak
- magyarázta Raskó György.
A szakember meglátása szerint csak akkor lehetne egy számjegyű az infláció 2023 karácsonyára, ha ezek a deflációs folyamatok egész évben kitartanának. Erre azonban kevés esély van, Raskó György szerint ugyanis nagyjából két hónapig bírja a forint ezt az erős árfolyamot, és azt követően megint jönni fog majd egy gyengülés.
Látható tehát, hogy az élelmiszerek árának emelkedése vagy csökkenése számos tényezőtől függ, ám összességében elmondható, hogy az ársapka kivezetése után egy jelentősebb drágulásra lehet számítani az érintett termékeknél. Ez azonban idővel mérséklődhet, ha a forint továbbra is erős marad. A boltokban a külföldi élelmiszerek aránya azonban csak az év második felében, vagy még inkább a harmadik harmadában csökkenhet, feltéve, hogy idén jó lesz a termés, és az időjárás nem húzza keresztül a termelők számításait.
