EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Meghatározó tény, hogy a tojást nem csak a háztartások fogyasztják mindennapi étkezéseikhez. Felhasználja például a tésztagyártás, de a HoReCa szektor is jelentős felvásárlója, hiszen a tojással nap, mint nap találkozhatunk a menzákon, étteremben, bisztrókban is. Ebből kifolyólag joggal gondolhatnák, hogy a fogyasztásában nem eshet visszaesés: annak ellenére, hogy az emberek kevesebbet vásárolnak belőle, a csökkenést az étteremben elfogyasztott ételek kompenzálni tudják. Ha nő a fizetés, bővül a minőségi, egészséges élelmiszerek és ételek köre, illetve ilyenkor sűrűbben étkezük lakáson kívül, amely mind erősíthetik a tojásfogyasztást. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy a javuló életszínvonalnak köszönhetően az állati eredetű fehérjebevitel forrása is átalakul: a tojások felől elmozdul a húsok irányába.
1980 és 2018 között láthatjuk az éves egy főre vetített tojásfogyasztás értéket, illetve a reálkeresetek változását. Ami szembeötlő, hogy a reáljövedelmek növekedése - a 2000-es évek elején egy intenzív növekedési fázisba lépett -, nincs hatással a tojásfogasztásra. Azaz az első növekedési szakasz végén a tojásfogyasztás csökkenő irányvonalba fordult át. A grafikon adatai szerint azt is gondolhatjuk, hogy a jövedelmek első növekedési szakaszának csúcspontján a háztartások rendelkeztek már olyan mértékű bevétellel, hogy a tojás mellett, vagy esetleg annak kárára a drágább fehérjeforrásokat is bevonhatták a mindennapi étkezésükbe. Maradjunk fajon belül, nézzük meg, hogyan alakult emellett a baromfihús fogyasztása:
A fenti grafikonból kiolvasható, hogy nem csak politikai, hanem fehérjefogyasztási rendszerváltás is zajlott a '90-es évek Magyarországán. Egyértelműen kirajzolódik ugyanis, hogy gyakorlatilag a baromfihús fogyasztás felfutásával egyidejűleg csökkent a tojásfogyasztás itthon. Adatokkal alátámasztva tehát kijelenthetjük, hogy a jövedelem növekedés hatására a tojás - annak ellenére, hogy rendkívül egészséges és komplex állati fehérjeforrás - alul marad a húsfehérje alapú élelmiszerekkel szemben.
A márciusban hazánkba is betörő COVID19 ismét alakíthat a tojásfogyasztási szokásokon, ami hatással lehet a számokra is. A vírusnak köszönhetően leálló gyárak, az elbocsátások, illetve a fizetések csökkentése ideiglenes trendfordulót jelenthet. Az emberek a költségek optimalizálásával ismét a tojások irányába nyithatnak, ami ezt a fajta csökkenést rövid-, vagy közép távon megállthatja. A jövőt még senki sem látja, de az megállapítható, hogy a tojás fogyasztásának számaira a gazdasági változások nagy hatással vannak.
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum
