Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Először is azzal kezdenénk, hogy kissé pontosítsuk a köztudatban forgó kisüzemi, kézműves, kraft és nagyüzemi sörfőzés fogalmi kereteit. A Brewstudio meghatározása szerint két dimenzióban célszerű elágaztatni az "üzembesorolást": mennyiségi és minőségi. Előbbi szerint a "kisüzemi" termelés évi 6 millió hordó alatti termelést jelent, efelett beszélhetünk nagyüzemről (ez az adat eltér a magyar adójogi meghatározástól, hansúlyozandó, hogy ez a nemzetközi szakmai sztenderdek szerinti üzembesorolás, ennek kifejtését egy következő bejegyzésünkben tesszük meg). A kézműves minőségi kifejezés (nem csak a söröknél!) az elmúlt években lényegét vesztette a szegmens felhígulása miatt. Definíció szinten viszont azt értjük alatta, hogy a lehető legjobb alapanyagokból a legjobb minőséget előállítani, a "mainstream" fogyasztók számára. Ezzel szemben a "kraft", utóbbi vonaltól való eltérést jelent, tehát egy szűkebb fogyasztói réteg igényeit hivatott kielégíteni. Az iménti két minőségi kategóriát mi sem hivatott jobban differenciálni, minthogy 2016 nyarán megszületett a Magyar Kraft Sör Egyesület. (https://brewstudio.hu/2019/08/10/kraft-sor-kezmuves-sor-kisuzemi-sor-ontsunk-tiszta-sort-a-poharba/)
Az évi cca. 600 millió liter termeléssel és egy főre vetítve 7-8 ezer forintos fogyasztással jellemezhető sörpiac bevételeinek csupán 2 %-át adják a kisüzemi sörfőzdék, tehát a bevétel tömeg alapvetően a nagyüzemeknél van. Viszont a GKI 2017-es felmérése szerint a magyar sörfogyasztó társadalom kezd inkább, a borkereskedelemből elcsent fogalommal élve a "felsőpolcos" sörök felé fordulni. Ezt támasztja alá, hogy a 2010-es évektől a hazai fogyasztásban, forintban mérve jelentős növekedést látunk, ellenben literben közel sem ilyen intenzív az emelkedés. Ezt a trendet igazolja az is, hogy a hazai nagyüzemek kínálatában is egyre nagyobb számban jelennek meg az itthon még kevésbé ismert sörkülönlegességek (jellemzően az ale, azaz felsőerjesztésű sörök).
Vajon piacot veszítenek ezzel a kisüzemek? Meglátásunk szerint nem. A kisüzemi sörfőzdék jellemzően nem tudnak olyan árualappal piacra lépni, amivel ki tudnak kerülni egy hiper- vagy szupermarket polcaira (bár számos főzde tételei már bizony elérhetők a szélesebb közönség számára is az előbbi típusú üzletekben!). A nagyobb gyártók azonban tudják szállítani a nagy volument ezekből a típusokból is, amivel az átlag fogyasztó előtt is ismerté válik az IPA, APA, PALE ALE stb. kifejezés. Ugyanakkor, ahogy megkóstol az ember az 1 500 Ft-os kékfrankos után egy 5 000 Ft-os tételt is, az IPA típusból is keresni fogja a kisüzemi márkák termékeit is. Viszonylag friss hír a hazai sörpiacról, hogy megszületett az első valódi kis- és nagyüzemi együttműködés. Ezután már nem csak a "sörgeek"-ek előtt lehet ismert egy valódi kézműves márka, hanem a kooperáció együtt járhat azzal is, hogy a nagyközönség előtt - nem csak az adott főzde, hanem - az egész kisüzemi sörfőző kultúra ismertté válik, ezzel építve ennek a kultúrának a brandjét!
Írta: Héjja Csaba - Takarékbank Agrárcentrum