Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A kisüzemi sörök iránti hirtelen növekvő szomj elsődleges oka az, hogy előtte hosszú évekig a vásárlók jellemzően 5 darab világszintű óriási sörgyártó csoport termékeit ihatták. Aki kíváncsi, hogy az általa kedvelt, nem kisüzemi, de nemzetközi sörmárka kihez tartozik, a következő infografikával könnyebben eligazodhat. A hazai nagyobb sörgyárak és márkák is főleg a világ sörpiacának 30%-át több 500 sörmárkával uraló ABInBev, a második legnagyobb, 12%-os globális piacrésszel bíró Heineken csoport, illetve a szintén sok márkát birtokló Molson Coors érdekeltségeibe tartoznak. Ez alól kivétel a Dreher, amelyet az ABInBev és SAB Miller összeolvadáskor, versenyjogi előírások miatt el kellett adniuk a japán Asahi csoportnak (https://www.napi.hu/), valamint a Pécsi Sörfőzde, amelyet hazai tulajdonosok vásároltak meg 2017-ben az osztrák Ottakringertől.
Ahhoz, hogy megértsük a világpiac alakulását, az Amerikai farmer rovathoz hűen, a tengerentúlról kerestünk válaszokat. A sörgyártás múltját szemlélteti az Amerikai Egyesült Államokban található sörfőzdék számának alakulása, amelyen jól látszik az 1920-as évek alkohol tilalmi időszaka is, amikor a hivatalos sörfőzdék száma 0-ra csökkent, az illegálisakat pedig senki nem merte megbecsülni a korabeli gengsztereket leszámítva.
Az alkohol tilalmat követően kevesebb sörgyár indult újra, és elindult - a közgazdaságtanból ismert méretgazdaságossági és hatékonysági elvek szerinti - ezen vállalkozások összeolvadása.
A verseny elsősorban az árak és költségek terén zajlott, ezért is csökkent le a fogyasztók számára elérhető sörök ízválasztéka az USA piacán, és világszinten egyaránt.
2019-re már az Egyesült Államok sörpiacán 15 sörgyárból gurult ki az országos sörmennyiség 70%-a, és ezen gyárak mindegyike több mint évi 7 millió hektoliter sört gyártott. Egy ilyen gyár a teljes magyar sörpiacot képes lenne ellátni, és még exportra is jutna.
A kisüzemi sörfőzdék jellemzően csak pár százalékát tudták elfoglalni mennyiségben az USA piacának, de közülük kiemelkedik egy, amelyet már méreténél fogva nehéz kisüzemi sörfőzdének nevezni. A Boston Beer company-hez kötik ugyanis sokan a kisüzemi sörmozgalom felfutását. A gyártó mára eljutott egy több mint 2,5%-os USA piacrészhez, megközelítve a Heineken ottani, 3,3%-os részesedését (https://www.nbwa.org/).
A mozgalom jövőjéről egy következő blogbejegyzésben írunk, de már eddig is tanulság, hogy kedvező az a verseny, ami nem az árakról és költségekről szól csak. Amit eddig látunk, a választék és a minőség irányába visz, kedvez a fogyasztóknak, kisüzemi sörfőzdéknek, általuk a helyi gazdaságnak, és hosszú távon akár a nagy gyártóknak is, akik innovációk révén igyekeznek megtartani piacrészüket, egy amúgy bővülő piacon.
Írta: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum