Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Én azt mondom, hogy ez még nem függőség, de azért ne zárjuk ki. Régen pusztán csak szerettem, a tudásbázis bővülésével pedig már tudományosan is alá tudom támasztani ezt az elkötelezettséget. A kapszaicinnek markánsan kedvező élettani hatásai is vannak, ezek a teljesség igénye nélkül (forrás: webbeteg.hu és saját gyűjtés):
1. Szabályozza a vérnyomást, ez által csökkenti stroke és a szívroham kialakulásának esélyét.
2. Daganatképződés ellenes hatása van, ami klinikailag is igazolt.
3. Növeli a testhőmérsékletet, ezzel fokozza a méregürítést és a kalória felhasználást (figyelem, fogyni vágyók!).
4. Elősegíti az endorfintermelést - márpedig egy kis boldogsághormon kinek ne használna?!
5. Csökkenti a májban lerakódó vérzsír mennyiségét.
6. A gyomornak pont, hogy nem árt, hanem védelmezi azt, akadályozza a fekélyesedés folyamatát és serkenti az emésztő nedvek termelődését
7. Erős fájdalomcsillapító hatása is van.
A csípősség, azaz a kapszaicin koncentrációja széles skálán mozog. Egyezményes mértékegysége az SHU, amit megalkotója, Wilbur Scoville amerikai kémikus után Scoville hőegységnek is fordíthatunk. Ha a "klasszikus" magyar hegyes erős paprikát túl erősnek gondolnánk, íme néhány példa elrettentésképpen:
Az 10.000 SHU feletti paprikák inkább már csak szószok, oldatok formájában kerülnek fel az asztalra, önálló fogyasztásuk egészségügyi kockázatot hordozhat.
A paprika Közép-Amerikából került hazánkba, a 16. században jelent meg, mint dísznövény (forrás: hobbikert.hu). A gasztronómia a 18. században fedezte fel, először olcsó borspótlóként használták. A hazai "üzemi" termesztése is erre a századra datálódik. Elterjedése átformálta a magyar konyhát, paprikás ételeinknek se szeri, se száma és minden gasztro irányzat is előszeretettel használja. Idővel a termesztett fajták jelentősen kibővültek. Az elmúlt 20-30 évben a szántóföldi növények térnyerésével sajnálatos módon a paprika termőterülete viszont drasztikusan csökkent hazánkban. Mára 1.500 - 1.700 ha-on termesztenek hideghajtatott (ezek az étkezési célú) és 800 - 1.000 ha-on pedig szántóföldi (ezek az ipari felhasználású) fajtákat. Az intenzív gazdálkodás bevezetésével a megtermelt mennyiség viszont nem lett kevesebb, évente 170.000 - 180.000 tonna étkezési- és 20.000-30-000 tonna ipari paprikát állítunk elő.
Miért csökkent a termőterület, nem éri meg paprikát termelni? A válaszhoz nézzünk meg egy kis gazdaságossági számítást. Hideghajtatás esetén kétféle termesztési technológia honos, a termőtalajos és a termőtalaj nélküli. A hektáronkénti közvetlen költségben (általános költségek nélkül) jelentős eltérés van a két technológia között. A termőtalajos esetében ez az invesztíció 18-19 mFt, míg a termőtalaj nélküli esetében 28-29 mFt (forrás: hobbikert.hu). Ez a tényleg jelentős különbség két tételből ered. Meghatározó mértékben az élőmunka igényes munkafolyamatokból, azaz az ültetésből és a betakarításból, az eltérés 100-150 %. Ez mellett a tápanyag gazdálkodás költsége is magasabb 70-100%-kal.
Nézzük meg ugyanakkor a hozamokat is. A táptalajos technológiával 100-110 tonna hozam érhető el, ami 19-22 mFt árbevételt és 2,5-3,5 mFt fedezeti összeget jelent. A táptalaj nélküli technológiával a hozam 170-180 tonna, az árbevétel 40-43 mFt, a fedezeti összeg pedig 12-13 mFt.
A kérdés első felére én most nem keresném a választ, a második felére viszont talán nyugodtan kimondhatjuk. Nagyon is megéri hideghajtatásos paprikát termelni, hiszen mindkét technológia nyereséges. Ugyanakkor az is jól látszik, hogy a táptalaj nélküli jövedelmezősége akár 4-5-szöröse is lehet a táptalajosnak.
Amíg ezek a jövedelem trendek fennállnak, én, a kapszaicin rajongó nem félek.
Írta: Bezerédi Gábor - Takarékbank Agrárcentrum
