A magyar piac is reagált arra, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) németországi megjelenése gyors árcsökkenést hozott Németországban, mondta el a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A szakember szerint az élő sertés ára Németországban - amelyhez a magyar piac is igazodik - bő egy hét alatt 20 eurócentet esett. Ezután a korábbi 400 forint körüli hazai felvásárlási árak is 360-385 forintra csökkentek. Árnyalja a képet, hogy piaci hírek szerint az élő sertés exportára megmaradt a 400 forint körüli szinten.

Az ASP németországi megjelenését szeptember 10-én jelentették be, azóta az említett árcsökkentéseken kívül nem történt érdemi változás, így árumozgás sem. A magyarországi piaci szereplők azért aggódnak - ahogyan ilyen helyzetekben mindig -, hogy az exporttilalom miatt bennragadt húst a cégek dömpingáron terítik, ezzel pedig lenyomják a hazai húsfeldolgozók árait. Éder Tamás becslései szerint az utóbbi időszak exportnövekedését is figyelembe véve akár évi 600-800 ezer tonna németországi hús is bennragadhat a kínai exporttilalom miatt.

Könnyen elképzelhető azonban, hogy a piac rendezi e folyamatokat, hiszen a német áru helyét átveheti például a spanyolországi és a dániai, és az onnan kiáramló hús helyébe kerülhet be a németországi termék - vázolt fel egy másik lehetséges forgatókönyvet a hússzövetség elnöke. Most az látszik, hogy az új piaci egyensúlyt hozó 20 centes árcsökkenés valahol a sertéstenyésztők fájdalomküszöbe fölött lehet.

A piacon most mindenki azt találgatja, mi fog következni. Egyes spekulációk szerint elképzelhető, hogy bizonyos értékesebb húsrészek ára emelkedik. Eddig ugyanis az európai fogyasztók számára kevésbé értékes termékeket - fej, láb, farok - is el lehetett adni a kínaiaknak, így nem volt akkora nyomás a húsfeldolgozókon, hogy például a karajon, a tarján, a szűzérmén akarják megkeresni a sertés árát, közölte Éder Tamás. Ha ez most megszűnik, akkor megjelenhet az átárazási kényszer.

Miközben beütött a németországi ASP-ügy és az arra adott kínai reakció, elkezdődött a koronavírus-járvány második hulláma. Az utóbbinak azonban Éder Tamás szerint egyelőre nincs érezhető húspiaci hatása. Működik ugyanis az iskolai közétkeztetés, és az éttermeket sem zárták be. Összességében azonban a húsfeldolgozó-ipar első féléves teljesítménye 4%-kal, míg a húskészítménygyártás 8%-kal esett, ráadásul a húszszövetség a következő időszakra jobb esetben is csak kisebb növekedést remél.

A turizmus ugyanis nem indult újra, sok embernek pedig kevesebb lett vagy megszűnt a jövedelme, ami károsan hat a keresletre. Mindennek következében a húsiparosoknak az idei nem lesz jó év. A hazai húsiparosok és a sertéstenyésztők most abban bíznak, hogy a kiskereskedelmi láncok eleget tesznek annak a kérésnek, amely szerint akkor sem forgalmazzák a Németországból esetleg érkező likvidációs készleteket, ha az áruk nagyon csábító.